Bagossy László az MTI-nek elmondta: Thomas Bernhard kedves szerzője, szenvedélyes rajongás fűzi műveihez, ám ritkán van lehetősége színpadra állítania darabjait, 15 év alatt ez a negyedik Bernhard-rendezése.
Szólt arról, hogy Thomas Bernhard nehéz szerző a rendezők, a színészek számára is, és a közönségnek is feladatot jelent műveinek befogadása. Megosztja az olvasókat és a színházba járókat, ezért ritkán mernek kockáztatni darabjainak műsorra tűzésével a színházigazgatók. "De a Katona, főleg a Kamra, egy olyan hely, ahol ilyen kísérletekre mégiscsak lehetőség van, illetve a társulat olyan erős, hogy érdemes kiosztani egy Bernhardot" - tette hozzá.
Mint mondta, az is fontos szempont volt, hogy a mű által felvetett problémák, témák nagyon élesen jelen vannak a mai magyar társadalomban. A zsidógyűlölet fő problémaköre a darabnak, de, mint fogalmazott, ez nem egyszerűsíthető le ennyire, mert Bernhard művészként sokkal magasabbról figyeli ezeket a témákat, mint például az, aki csak a politikát keresi az ilyen darabokban.
Hangsúlyozta: valójában ezek olyan tragikomédiák, amelyekben nincsen semmiféle üzenet megfogalmazva, hanem sokféle igazság van jelen. "Tragikomikus figurák hányódnak, tépelődnek, bolyonganak ezekben a művekben, a saját monológjaikban is tulajdonképpen állandó ellentmondásokba keverednek" - mondta hozzáfűzve, hogy olyan élesen vetődnek fel bizonyos vélemények - a szereplőké -, hogy ez mindig nagy esélyt ad a félreértésekre, arra, hogy kizárólag politikailag értelmezzenek bizonyos szövegeket, és megfeledkezzenek magáról a művészetről, az ábrázolásról. Arról a fajta szemléletről, amely megkülönbözteti a művészetet, a műalkotást egy politikai kiáltványtól - mutatott rá.
Mint a darab ismertetőjében áll, Thomas Bernhard 1988-ban az Anschluss ötvenedik évfordulójára írta Heldenplatz, azaz Hősök tere című darabját, amelynek bemutatása nagy vihart kavart Ausztriában. Bernhard már darabja címében is provokálta a közönséget, hiszen Hitler a Heldenplatzon tartotta beszédét a német bevonulás alkalmából, és a mai napig viták tárgyát képezi, valójában és számszerűen hány osztrák is ünnepelte a náci hatalomátvételt a Heldenplatzon.
Mint műveiben általában, honfitársaitól Bernhard ezúttal is kíméletlen önvizsgálatot követel. 1945 után Ausztria évtizedeken át hivatalosan is Hitler első áldozataként értelmezte saját, a háborúban betöltött szerepét. Bernhard darabjában a kérdést ennél árnyaltabban láttatja, amikor hősei a nácik iránti szimpátiával és antiszemitizmussal vádolják az osztrákokat.
Tény, hogy az Anschluss után zsidók tízezreit hurcolták el Ausztriából. Lehet-e egy nép bűnös, kollaboráns vagy áldozat? A Heldenplatz egy család történetén keresztül elemzi a társadalomnak a fasizmushoz és antiszemitizmushoz való múltbéli és jelenlegi viszonyát.
A Katona József Színház előadásának rendezője úgy véli, hogy a mű magyarországi műsorra tűzése nem fog az ősbemutatóéhoz hasonló hatást kiváltani, egyrészt mert Ausztriában, az ottani Nemzeti Színház premierjén a Bécsben játszódó darab elhangzásakor nagyon direkt módon érezhették sértve magukat azok, akik a hazájukat féltik, a művészetet nem nagyon értik és leginkább a politika iránt éreznek affinitást. "A Kamra közönsége egy vájtfülűbb, értőbb közönség, amely remélhetőleg meg fogja érteni ennek a fantasztikus művésznek az erejét, aki Thomas Bernhard volt" - mondta Bagossy László.
A Heldenplatz című darabot Tandori Dezső fordította, a Katona előadásában többek között Szirtes Ági, Máté Gábor, Pelsőczy Réka, Rezes Judit, Kiss Eszter, Bodnár Erika és Mészáros Béla szerepel. A díszlet és jelmez Antal Csaba munkája.
>>> Heldenplatz - színlap, szereposztás, időpontok >>> Épül a Heldenplatz - nyílt próba a Katonában
