*A Bázis első bemutatója A király mulat című vidám sorstragédia zenei kísérettel.* A darabot Fekete Ádám, Kárpáti Pál és Zsigó Anna írta, Victor Hugo A király mulat című tragédiájának és Guiseppe Verdi Rigoletto című operájának felhasználásával. Az előadást Kocsis Pál, Lábodi Ádám, Czakó Julianna, Rainer-Micsinyei Nóra, Egger Géza és Sipos György játsszák, zenélnek: Csizmás András, Komjáti Áron és Szabó-Sipos Ágoston. A rendező: Kárpáti Pál.
Mélyre tisztelt népünk! Bátor, s nemes horda!
Király üzenetje mondatik ím tollba
(gigászi partit ad országunknak fője
s meghívást a hon, lám, imígyen kap tőle):
Minden honpolgár figyelmébe ajánlva:
palotámban hatalmas tivornya lép hatályba!
Szemérmetlen szendvicstálak és sülthurkák,
pecsenye és pezsgő véresen kulturált
erdejében, bánatát vermutba, rumba fojtva
minden vendég táncolhat, hányhat a sarokba,
acsarogva s vigadva nőzhet, magából kiadva
mindent, mi a kultúra építése közben
felgyülemlett benne. Tömény cefregőzben
sírni, nevetni, ruhákat levetni: mindent szabad!
Lesz olyan is, aki sírva- s dalra fakad,
hisz udvari bolond és muzsikusi pop-apparát,
szolgáltat sok operai pappapparát.
Azt tartom én, tisztelni kell az Istent,
de vigadni, enni, inni és szeretni itt lent.
Ne hívd ki a sorsot azzal magad ellen,
hogy nem jössz, nem érsz rá, „orvoshoz kell mennem”,
hidegen hagy minden hétköznapi mentség:
A királyod szólít, hogy legyél nála vendég!
*A Színház- és Filmművészeti Egyetem IV. éves zenés színművész osztályának vizsgaelőadása a Bázis Passió hangárában kerül színpadra.* Vlagyimir és Oleg Presznyakov jelenetei Presznyakov-gyakorlatok (TERROR) címmel, Gothár Péter rendezésében látható június 21-én, 22-én és 24-én.
Hat városi jelenet. Látszólag különálló, nem összefüggő helyzetek a hétköznapok feje tetejére állított világából. Átlagos emberek nem mindennapi, váratlan szituációkba keverednek, és minden esetben hatalmas mennyiségű elfojtott belső feszültség bújik meg a felszín alatt. Várakozás a reptéren bombariadó miatt, egy nő és a szeretőjének szexuális szokásai, munkahelyi öngyilkosság, kitervelt halálok, gyermekkori, öntudatlan agresszivitás, visszataszító hobbik, és a végére mindez egyértelmű összefüggésbe kerül egymással. A viszonyok tisztázódnak, de a valóság megléte vagy éppen meg nem léte az utolsó pillanatban válik teljesen bizonytalanná. A véletlen több esetben is végzetesen befolyásolja az eseményeket.
Szereplők: Ágoston Péter, Dénes Viktor, Hekler Melinda, Kosik Anita, Kulcsár Viktória, Mikola Gergő, Nagy Dániel Viktor, Szabó Irén, Wunderlich József. Az előadás megtekintése 16 éven aluliaknak nem ajánlott!
*A Vádli Alkalmi Színházi Társulás, a Füge Produkció és a Szkéné Színház közös előadásában Mihail Bulgakov Képmutatók cselszövése című drámáját június 29-én mutatja be a Bázis.* A Képmutatók cselszövése a színházról, valamint annak a hatalomhoz fűződő viszonyáról szól. XIV. Lajos korában vagyunk, amikor Molière, társulatával együtt, a Palais Royalban Párizs népét és királyát szórakoztatja. Mindaddig, míg meg nem írja a Tartuffe című művét, minden jól alakul. Ezzel a darabbal azonban magára haragítja Charron érseket, aki mindent elkövet, hogy Molière-t tönkretegye. Mivel Molière a király kegyét élvezi, ez nem is olyan egyszerű feladat... Molière szerepében Fodor Tamás látható, további szereplők: Kerekes Éva, Sárközi Nagy Ilona, Bercsényi Péter, Király Attila, Kovács Krisztián, Nagypál Gábor, Tamási Zoltán, Némedi Árpád, Tóth József, Fekete Zsolt és †Huszár Zsolt. Az előadást Szikszai Rémusz rendezi.
"...Képmutatók, szeretők, szereplők
Nézik a nagy kacagásban fölköhögött örömöt :
Bársony a légszomj,
Lágy cafatokban leng a torokban az undor,
Szép cafatokban lóg ki, fityeg ki a szájból a
Függöny."
(Kovács András Ferenc : Hommage a Molière – részlet)
Bulgakov drámája a leszámolásokról, ármánykodásokról, kis haszonlesésekről, erkölcstelenségről, beárulásokról, hazugságokról szól, az abszolutista hatalomról, amely határt nem ismerő szinten tesz félre embereket, csak azért, mert azok olykor megkövetelnek valamit a jó ügy elvégzéséhez. Csak azért, mert a művészetet szentnek és sérthetetlennek tartják, csak azért, mert elszánt fanatikusok, akik görcsösen ragaszkodnak a szakmájukhoz, az önmegvalósításukhoz. De sajnos figyelembe kell vennünk azt a tényt, hogy az abszolutizmussal szembeni párharc a művész számára elveszett játszma. Ezt írta meg Bulgakov Molière életének történetében. Egyfajta furcsa krimi ez, amelynek szövevényes szálait Molière társulatának tagjai a Mester halála után megpróbálnak összerakni, mint egy hatalmas puzzle-t. Hogy milyen következtetésre jutnak a darab végére? ...Kiderül.
