Eliza Doolittle, a nagyszájú londoni virágáruslány szó szerint belebotlik az utcán Henry Higginsbe, egy kellemetlen modorú fonetikaprofesszorba. A tanár mérgében könnyelmű kijelentést tesz: ha a lány néhány hónapot a helyes beszéd elsajátítására szentelne, akkor új életet kezdhetne egy úri virágboltban. Eliza komolyan veszi a félig viccnek szánt ajánlatot, rátukmálja magát a professzorra, és megkezdi a tanulást. A hat hónap azonban valóságos rémálommá válik, melynek végén a tanítvány tökéletes kiejtéssel küldheti el a szívtelen tanárt a fenébe.

„A feltörekvő virágáruslányok, ha ezt a darabot elolvassák, nehogy azt higgyék, hogy tanulás nélkül, utánzással úrinőnek adhatják ki magukat!” - írta G. B. Shaw Pygmalion című darabjának bevezetőjében. Shaw vicces és tanulságos történetéből az egyik legsikeresebb Broadway-musical született, melyben az eredeti darabbal ellentétben kiskapu nyílik a happy end felé.

A miskolci produkció igazi nagyszínpadi zenés színházi élményt ígér, az előadásban részt vesz a színház balett-tagozata és énekkara, valamint Bolba Tamás zenei vezetésével a teljes zenekar. A koreográfiát Lőcsei Jenő Liszt Ferenc-díjas, érdemes művész jegyzi.

Higgins professzor szerepében Görög László lesz látható, aki tíz évvel ezelőtt Egerben már játszotta ezt a szerepet, szintén Béres Attila rendezésében. Eliza Doolittle-t váltott szereposztásban Czakó Julianna és Szabó Irén alakítja.

„Negyedéves színművészetis diákként találkoztam először a My Fair Ladyvel, vizsgaelőadásunk volt a stúdiószínpadon. Pickeringet játszottam benne, be volt őszítve a hajam és nagyon megküzdöttem a zenés számokkal. Utána – már elvégeztem a rendezőszakot – 2004-ben Egerben rendeztem meg, Jordán Adél és Görög László főszereplésével. Nagyon megszerettem ezt a darabot. Amikor Miskolcon újra lehetőségem lett színpadra állítani, mert Czakó Julianna és Szabó Irén személyében két olyan fiatal színésznőnk is van, akinek nagyon való ez a szerep, nem volt kérdés, hogy megint Görög Lacival szeretném színre vinni.

Érdekes tíz év után újragondolni ezt a történetet, ami amellett, hogy bájos, vicces, tele van remek szerepekkel és dalokkal, mégiscsak nagyon leleplezően szól rólunk, férfiakról, és a mi gátlásainkról, önzésünkről. Arról, hogy mennyire tudjuk (vagy nem tudjuk) átadni magunkat valakinek, aki tulajdonképpen nagyon egyszerű dolgokat vár el: egy kis figyelmet, kedvességet és azt a bátorságot, hogy merjünk gyengének is mutatkozni. A My Fair Lady egy romantikus önismereti tanfolyam nőknek és férfiaknak, egy olyan végkifejlettel, amiben a két főszereplő, Higgins és Eliza esélyt kap valami igazira; de ez esély, és nem örökre szóló bizonyosság” - mondja Béres Attila, az előadás rendezője.

A Frederick Loewe-Alan Jay Lerner szerzőpáros 1956 tavaszán jutott el pályafutása csúcsára a Bernard Shaw Pygmalionja nyomán írt My Fair Ladyvel. A musical szinte valamennyi dala világsláger lett, a darab minden játszottsági és bevételi rekordot megdöntött.

„1952 nyarán, amikor Hollywoodban voltam, Gabriel Pascal, a Pygmalion filmváltozatának producere megkörnyékezett azzal az ötlettel, hogy Fritz és én alakítsuk át a Pygmaliont musicallé. Hat hónapig dolgoztunk rajta, aztán úgy döntöttünk, hogy ez egy teljesíthetetlen feladat. 1954-ben ismét elővettük a darabot. Rex Harrison félve és remegve, de végül beleegyezett, hogy fellépjen egy musicalben. Higgins dalait kifejezetten neki írtuk, hogy alkalmazkodjunk az ő nem énekesi énekléséhez. Jegyzeteiben Shaw azt írta, hogy Eliza tizennyolc éves. Az első Eliza, Mrs. Patrick Campbell a negyvenes évei vége felé járt. Mi úgy döntöttünk, hogy hiszünk Shaw instrukciójának, és voltunk olyan szerencsések, hogy megtaláltuk Julie Andrewst.” – emlékezett vissza a darab keletkezésére Lerner.

A My Fair Ladyt a New York-i társulat 2717-szer játszotta el. A darab Tony-díjat kapott, a filmváltozat pedig Oscart.