7óra7

Mindentől megfosztva gazdagon
7óra7: (7/10)
Közösség: (0/10)

Mindentől megfosztva gazdagon

Fekete ló / MU Színház

2016. 09. 09. | TörökÁkos

Nagy Zoltán koreográfiája szinte minden fogódzóról lemond, amiben táncelőadásokon előszeretettel meg szoktunk és tudunk kapaszkodni.

A sötét ló akár nyerheti is a derbit, de az sem biztos, hogy egyáltalán befut. Nagy Zoltán legújabb koreográfiája pontosan ilyen. Sőt, még inkább, hiszen ennél az előadásnál utána sem könnyű eldönteni, hogy a mezőny elején robogott be vagy azóta is a pálya szélén kullog, anélkül, hogy célba ért volna. Nagy Zoltán szinte minden fogódzóról lemond, amiben táncelőadásokon előszeretettel meg szoktunk és tudunk kapaszkodni. Nem elég, hogy csenddel zenél, és nincsenek sem esztétikus táncmozdulatok, sem színek, de ráadásul maga a főhős is láthatatlan. Egy fekete alak a homályos térben, negyven fokos hőségben. Mégis azt mondom, érdemes rá fogadni.

fekete_lo.JPGFekete ló

Nagy Zoltán koreográfiája nem csak a nézőt hozza szokatlan helyzetbe, de a róla író kritikust is próbára teszi. A színpadon megjelenő letisztult egyszerűségről ugyanis durva poéngyilkosság bármit is elmondani – anélkül azonban legfeljebb zsonglőrködni lehet a szavakkal. Miközben lényeges gondolatokat hordoz és kelt az előadás. És ezzel már spoilereztünk is.

Ha a történések sűrűségét egy Guy Richie-mozi – Tarr Béla-film tengelyen ábrázolnánk, akkor a Fekete ló sokkal közelebb áll az utóbbihoz. Sőt, talán túl is ér Tarr Bélán. Guy Richie meglepőnél hihetetlenebb sztorikkal és párbeszédekkel szőnyegbombáz, mi pedig hűhából hoppába szaltózunk másfél órán keresztül.  Tarr éppen az ellenkezőjét teszi, egyetlen történést mutat meg olyan hosszan, ami már messze túl van a sima és a botrányos unalmasságon, és ami nem cibál magával szünet nélkül ingerkedve. Időt és szabadságot ad. Csak rajtunk áll, mit kezdünk vele.

fekete_all_ok.JPGA Fekete ló megadja az esélyt az unatkozásra, de metafizikai hangulatú letisztultsága lehetőséget teremt arra a fajta érzékeny szemlélődésre is, amikor bármiféle szorongás nélkül nézhetünk saját létezésünk mélyére. Mielőtt bárki ásítozni kezdene már a gondolattól is, ez a mélybenézés Guy Richie-nél is megtörténik, csak ott nincs idő a látásra, és éppen a szorongás a dolog egyik motorja.

Nagy Zoltán mindent elvet, ami elterelne minket a középpontból. Bakó Tamás kiváló táncos, aki most nem táncol – a rajta lévő feketeségben így nem más, mint egy ember. Vagy ha akarjuk, és Bakó mozdulatainak artisztikumtól mentes tényszerűsége erre ad is alapot: az Ember. A feszültség folyamatos fenntartásához ez nyilvánvalóan kevés, miközben egy idő után éppen a feszültség hiánya kezd el történéssé válni. Ez az a pont, amikor mi jövünk – vagy nem jövünk.

Árnyék, nemlét, az ember helye, ez tényleg Bakó Tamás?, tökéletesség,  tökéletlenség, a kör végtelensége és kilátástalansága, hogyan bírja ebben a fekete cuccban, amikor én mindjárt megőrülök a hőségben?!, monotonitás, az élet értelme és értelmetlensége, a kör, létezés, az ember helye és az ember maga, nemlét, kör, az élet értelme …

Aki csak a pontszámot nézi meg, az most pórul járhat. A Fekete ló című darab 140-es vérnyomás felsőérték felett nem ajánlott - ha agyvérzést nem is, de komoly bosszúságot feltétlenül okozhat. Ellenben csendesülésre kész, meditatív alkatú nézőknek különleges élmény.

(2016. május 23.)

A Fekete ló adatlapja itt olvasható.

A bejegyzés trackback címe:

https://7ora7.hu/api/trackback/id/tr9711689823

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása