„Nagyon könnyen találtam kapaszkodókat I. Erzsébethez”
A Városmajori Szabadtéri Színház és a kaposvári Csiky Gergely Színház közelgő közös bemutatója, a Shakespeare királynője címszereplőjével beszélgettünk a főpróbahét előtt. Udvaros Dorottya mesélt többek között a készülő előadásról, arról, hogy milyen ajándékkal készült az olvasópróbára Bereményi Géza, és hogy miként emlékszik vissza a Don Quijote próbaidőszakára.
Milyen jellegű előadás a Shakespeare királynője, miért ajánlaná a közönségnek?
Különös, műfajilag nehezen meghatározható előadás lesz. Klasszikus értelemben se nem tragédia, se nem vígjáték. Shakespeare és Erzsébet királynő korában játszódik, vannak benne valós történelmi helyzetek, de nem egy történelemkönyv, hanem egy groteszk kortárs darab, amit Bereményi Géza írt. Az, hogy történelmi figurák vannak a színpadon, tulajdonképpen csak ürügy arra, hogy a darab humoros dolgokról, vagy olyan nagy kérdésekről elmélkedjen, mint az emberek közti viszonyok, a szerelem, a barátság vagy az árulás. A rendező, Galambos Péter képzőművész háttérrel érkezett a színházi szakmába: speciális effektekkel teszi vizuálisan érdekessé a színpadképet. A jelmezek a korabeli ruháknak és a punk-rocknak valamiféle érdekes egyvelegei. Mindehhez jön még Melis László zenéje, aki az egyik legnagyobb kortárs zeneszerzőnk, és aki tulajdonképpen minden műfajban otthon van. Még én sem tudom pontosan, milyen lesz az előadás, de reményeim szerint nagyon szórakoztató. Éppen a főpróbahét előtt állunk, és ilyenkor még nagyon sok minden történhet.
Shakespeare királynője (fotó: Memlauer Imre)
Mit emelne ki a próbafolyamatból?
Volt egy olvasópróbánk, ahol Bereményi Géza maga olvasta föl a színdarabot. Az írók nem szoktak ilyet csinálni, úgyhogy Géza részéről ez egy ajándék és egy nagy vállalkozás volt. Előtte állítólag gyakorolt is.
A szerzővel való kapcsolata régebbre tekint vissza, hiszen két albumában is Bereményi Géza-szövegeket énekel. Adott volt, hogy ön játssza ezt a főszerepet?
Valóban régen ismerjük egymást, és én szerelmes vagyok a dalszövegeibe. Az biztos, Géza örült neki, hogy én fogom játszani Erzsébet királynőt. De ez az előadás a kaposvári Csiky Gergely Színháznak és a Városmajori Szabadtéri Színháznak a közös produkciója, így közös megegyezés volt, hogy ki kapja ezt a szerepet. Rajtam kívül mindenki a kaposvári színház társulatának a tagja, akikkel nagyon jól telik a próbaidőszak.
Milyen ez az Erzsébet, aki megjelenik az előadásban?
Nagyon könnyen találtam kapaszkodókat I. Erzsébethez. Túl azon, hogy Erzsébet egy uralkodó, szerelmes nő is, akinek a vállát jelentős feladatok nyomják. Azért vált számomra érdekes figurává, mert manapság a társadalom nemcsakazt várja a nőktől, hogy szépek, anyák és odaadó feleségek legyenek, hanem államelnököknek,cégvezetőknek is kell lenniük.
Az előadást a Városmajori Szabadtéri Színpadon fogják bemutatni. Miben más szabadtéren játszani, mint zárt térben?
A rengeteg zavaró tényező, külső zajok és időjárás miatt egy szabadtéri előadás sokkal nagyobb koncentrációt igényel.
(A portréfotót Rózsa Erika készítette.)
Idén nyáron nem csak a Nyári Fesztiválon fog szerepelni, hanem a POSZT-on is fellépett: a versenyprogramba beválogatták a Nemzeti Színház Don Quijotéját. Önnek mit jelent ez az előadás?
Számomra annyiban volt különleges az előadás, hogy egy világhírű regényt kellett színpadra állítani, ami nagyon nagy nehézség. A színház két alkalommal is elhalasztotta a bemutatót. Egy ilyen gigantikus regény esetében, mely maga is sok szálon futó történet és egy különleges, titokzatos cervantesi világ, nehéz volt eldönteni, hogy mi jelenjen meg a színpadon. Cervantes-kötetekkel a hónunk alatt mászkáltunk mindannyian, és állandóan a dramaturgot és a regény színpadi változatának íróját bombáztuk azzal, hogy miket kéne még belerakni.
Bár most is többfelé játszik, a Nemzeti társulatának a tagja. Hogyan jellemezné színészi munkájának azt a szakaszát, mely a Vidnyánszky-féle Nemzetihez kapcsolódik?
Ezt nem nekem kell megítélni, hanem azoknak, akik az előadásokat nézik. Én évtizedek óta színész vagyok, én nem tudom korszakokra osztani a pályámat, nem is akarom. Minden egyes igazgató, akivel életemben dolgoztam, más. Egy rendezői team pedig, amely egy színházban dolgozik, vagy egy társulat is mindig egy másik közeg. Nem lényegi dolgokra gondolok: mindenki színházat akar csinálni, próbálunk, előadásokat hozunk létre, tehát a végcél mindig ugyanaz. Nyilván minden ember más, de én nem érzem, hogy igazgatókhoz kapcsolódna a színészi életem.
Shakespeare királynője (fotó: Memlauer Imre)
A jövő évadban milyen szerepekben láthatjuk?
A jövő évadban a Nemzeti Színház be fog mutatni a nagyszínpadon egy szerb darabot, Branislav Nuŝiĉ szerzőtől A miniszter feleségét. Ebben fogom a női főszerepet játszani. Vidnyánszky Attila meg rendezi a Bánk bánt, amiben Gertrudis szerepét osztotta rám. Ezeken kívül tovább játszom az eddigi szerepeimet. A szezon végén mutattuk be a Cyrano de Bergeracot, melyet David Doiasvili rendezett. Én a magam részéről imádom ezt az előadást, és a rendezővel való munka is nagyon izgalmas volt. Az Orlai Produkciós Irodával az Őszi szonátát játsszuk tovább. Orlai Tibornak vannak további tervei, melyek még nem publikusak. De nagyon jó a kapcsolatunk, nyilván fogunk még együtt dolgozni.
