7óra7

Jégre tett doktrínák?

Jégre tett doktrínák?

2015. 01. 22. | 7óra7

Több helyen is játszottátok az előadást. Más reakciókra számítasz a szegedi Grand Caféban, Kiskunhalason a Művészetek Házában és Budapesten a Spinoza Színházban? Találkoztál már szélsőséges reakciókkal?

*Perovics Zoltán:* Nem dönthetek el előre semmit, nincsenek, nem lehetnek számításaim és elvárásaim a reakciókkal kapcsolatban. Amit általában tapasztalunk, az a megrendültség, könnyek, és öröm is. Mert bár az előadás a retorika mutáns variációiból áradó sötétségnek és tébolynak sűrű, szinte elviselhetetlen dózisával szembesít, ugyanakkor világosan állást foglal, tisztázza és át is világítja azokat a megnyilvánulásokat, amelyek a feszültségeket generálják a jelenben. A visszajelzések rendre megegyeznek abban, hogy túl sok aktualitása van az előadásnak, és abban is, hogy ha nem is csak ezért, de több helyre kellene elvinnünk, hogy minél többen láthassák. Igen, találkoztam közvetlenül és közvetetten is olyan reakciókkal, amelyek előjele és tartalma az előadásban elhangzó szélsőséges reakciókkal szinte teljesen megegyezik.

Olvasható a színlapon, hogy az előadás létrejöttének célja érzékennyé tenni a fiatal generációt a náci retorikára, gyűlöletbeszédre, hogy érzékeljék ezek esetleges jelenlétét a mai megnyilatkozásokban is. Célzottan választottad a játszóhelyeket és azok közönségét?

Perovics Zoltán Ez összetettebb és bonyolultabb kérdés. A szegedi Artopéd Műterem, vagy a MASZK Egyesület által a városban évtizedek óta befogadó színházként működtetett Régi Zsinagóga mellett a Grand Café biztosítja a helyet előadásaink előkészületeihez és lebonyolításához. A Grand Café mozi és kávézó egyedülálló szerepet tölt be Szeged szellemi életében, és nem is csak alaptevékenysége tekintetében, hiszen filmes rendezvényein túl közönségtalálkozókat, egyetemi esteket, konferenciáikat, sympozionokat, könyvbemutatókat, irodalmi esteket, koncerteket, kiállításokat, színházi eseményeket szerveznek, fogadnak és bonyolítanak. Az érdeklődők minden korosztályból érkezhetnek és érkeznek is, ugyanakkor mindig jelentősebb számban látogatták előadásainkat oktatók, egyetemisták, főiskolások és középiskolások is. Az elmúlt időszakban rendszeresebbé is váltak a csoportos bejelentkezések előadásainkra és eseményeinkre. Az egyetemi, főiskolás és középiskolás oktatókkal, tanítványaikkal célirányosabb, szorosabb együttműködés van kibontakozóban.

A felismerő érzék eltompulása, megzavarodása nem életkor függvénye. 20 és 80 éves korunkban is dönthetünk valamiről elvakultan, vagy éretten, felelősen. Az idősebb korosztály elvileg rendelkezhetne azzal az előnnyel és történelmi tapasztalattal, amely alapján könnyebben tájékozódik a szélsőséges és demagóg retorikák katyvaszában. Persze csak, ha passzív fásultságában, a semlegesség kényelmes és hamis illúziójában, vagy valamilyen feltételezett kicsinyes előny érdekében nem mond le felelősségéről, ha nem korrumpálja önmagát. A történelem során ez gyakran megtörtént már. A fiatalabb korosztály bizalmatlansága az idősebb generációkkal szemben nem csak ebből következhet, de már ebből is érthető, hiszen azokért az aktuális folyamatokért, amelyek áthatják ma a közéletet, nyilván nem a legfiatalabb generáció a felelős. Ugyanakkor senki nem háríthat senkire semmit, hiszen azzal lemondana önmaga jelenlétéről és felelősségéről. Az ultra-nacionalista tömörülések ezt tudják, ezért az ifjúságra hivatkozva igyekeznek vonzóvá tenni “programjaikat”, agitálják is őket.

Jég-doktrínák – variációk a náci retorikára - Erdély Andrea

Weöres Sándor írja A teljesség felében, hogy “a bűn nem akkor a legveszedelmesebb, amikor nyíltan szembeszegül az erénnyel, hanem amikor erénynek álcázza magát és megfertőzi a felismerő érzéket.” A zsugorodó és zsugorító tudati aktivitást, a beszűkülést igazolni akaró irracionális érvek, érzelmek, tudattalan felindultság előzik meg, az elégedetlenség felerősödése gyűlöletté válhat. Az ellenméregnek tudatosítania kell, hogy az irracionális érzelmek miben kulminálhatnak. Az emberi gyarlóság gyakori vonásai közé tartozik, hogy csak valaminek az eltűnése, megszűnése által, például a teljes, vagy tartós sötétségben ismeri fel a fény valódi értékét és hiányát, a zajban a csendét, a betegségben az egészségét, a fájdalomban az örömét, a halálban az életét, és a többi. Mint valami sokkterápia.

Ahogy olvassuk a recenziókat, beszélgetünk más nézőkkel, hasonlóak a benyomások, de világnézeti szempontból valószínűleg homogén közönsége volt az eddigi előadások nagy részének. Ezt hogy tapasztalod? Szerinted érzékennyé tudja tenni az előadás azokat a nézőket is, akik ezekről a kérdésekről máshogy gondolkoznak? Egyáltalán elér hozzájuk ez az előadás, beülnek megnézni? Törekedtek erre?

Jég-doktrínák – variációk a náci retorikára - Diószegi Ágnes és G. Erdélyi Hermina Ezekre a kérdésekre az előadás elején a nézők által kitöltött tesztek nagyjából meg is adják a választ. Lencsés Gyulának, a teszt készítőjének és kiértékelőjének köszönhető, hogy viszonylag gyorsan tájékozódhatunk minden alkalommal arról, hogy az aktuális közönség hogyan gondolkozik a teszt kérdéseiről. Az eredmények ismeretében semmiképpen nem fogalmaznék úgy, hogy általában homogén közönsége lenne az előadásnak - de talán nem is így és nem is erről van szó. Nem csak ismerőseink jelezték, hogy előadás közben több alkalommal is felmerült bennük, hogy a kérdőívben több ponton is más válasz betűjelét karikáznák be utólag. Ez a bizonytalanság hatványozottabban is jelentkezhet egy nem színházi, és érzelmileg csak enyhén felindult állapotban, vagy helyzetben. Az, hogy valaki valamiről gondol valamit, egyáltalán nem azt jelenti, hogy azt csekély gondolkozási idő mellett, és hirtelen annak megfelelően is cselekedné meg egy helyzetben.

Éppen ezért szerintem illuzórikus az a felfogás, hogy elsősorban, vagy csak ahhoz a kisebbséghez kellene eljuttatnunk ezt az előadást, akik meggyőződésből vagy kiscsoportosan és elmélyülten vannak benne valamilyen mutáns über-pácban. Azt senki nem gondolhatja, hogy a második világháborúban az európai országok tisztes polgárai, - illetve azok nagy többsége – egyszer csak hirtelen a semmiből, mintegy varázsütésre, vagy csak egy hasonló “über-kisebbség” hatására váltak volna meggyőződéses nácikká, mert nyilván nem így és nem is erről van szó. Például hazánk sem, és annak - saját bevallása szerint az antiszemitizmust elsőként hangosan hirdető – fasiszta kormányzója sem csak az Európában is élenjáró “numerus clausus” bevezetésével indult meg a “végső megoldás” felé. A gyűlölet sem itt, vagy ott és úgy terem, mint meggy a meggyfán, az minden átvilágítatlan pillanatunkban felbukkanhat. Természetesen arra törekszünk, hogy az előadás minél több emberhez eljuthasson.

Miért gondoltad, hogy ezekkel a szövegekkel lehet a leginkább megmutatni az effajta retorikának a természeté? Egyáltalán hogyan történt a válogatás?

A történelem egyik legnagyobb katasztrófájának előzményeiről, megrendítő folyamatairól általában az áldozatok és a túlélők visszaemlékezéseinek felhasználásával készültek szembesítő, az emlékezést és a tisztánlátást is erősítő alkotások. Ahhoz, hogy az előzmények torz hatásmechanizmusait pontosan megérthessük, és átláthassuk, elengedhetetlen az elkövetők szemszögének megközelítése – bármennyire borzalmas, vagy gyomorszorító is azzal együtt időzni -, hiszen a retorika irracionális nyelvezetét és annak egészen apró jeleit máskülönben nem is ismerhetnénk fel. Az elkövetők nyelvhasználatát és gondolkodásmódját Victor Klemperer, az irodalomtudós drezdai túlélő LTI-nek (Lingua Tertii Imperii – a Harmadik Birodalom Nyelve) nevezte. Ez a nyelvi propaganda tömegméretekben mérgezte az emberek tudatát. Klemperer idevonatkozó írásainak és naplóbejegyzéseinek ismeretében, de attól függetlenül sem kellett nagyon spekulálni azon, hogy milyen szövegekkel lehet megközelíteni és megmutatni ennek a retorikának a természetét.

Jég-doktrínák – variációk a náci retorikára

Döbbenetes mennyiségben lelhetők fel az interneten az ezzel a nyelvezettel tökéletesen egyberímelő jelenkori személytelen kommentek, és nem is csak politikai közszereplők által adott nyilatkozatok, kijelentések, írások. Alkotótársaimmal – színészi és asszisztensi feladatai mellett a szerkesztésben is nagyon fontos szerepe volt Erdély Perovics Andreának - megnéztük, hogy a jelenkori megnyilvánulások, nyilatkozatok milyen múltbéli archív beszédrészleteket, szövegeket vonzanak magukhoz, azokat hogyan hagyják jóvá, azokkal hogyan rímelnek egybe. Az előadás szövegkönyve jelenkori mutáns-náci-fasiszta és demagóg kommentek, kijelentések, megnyilvánulások, és archív náci és fasiszta szövegek párhuzamba állított együttese, az újabb variációk, a nyitott dramaturgiának köszönhetően kiegészülhetnek az éppen aktuális megnyilvánulásokkal, szövegekkel is.

Volt funkciója annak, hogy főként magyar forrásokból dolgoztatok?

Igen, természetesen. Felelősek vagyunk azért, ami az országban történt és történik, nem csak azért, mert 2014 és 2015 az emlékezés éve. Arra is emlékezünk, ami hét évtizeddel ezelőtt a katasztrófát megelőzte és előkészítette. Azokkal a folyamatokkal is foglalkozunk, amelyek az emlékezetet eltorzíthatják, vagy meghamisíthatják. Tehát az ezzel kapcsolatos magyar dokumentumok, archív források és jelenkori megnyilvánulások kihagyhatatlanul fontosak. A szövegek gerincét nem csak magyar forrásokból vettük, azokat Victor Klemperer, Ovics Perla, Dr. Nyiszli Miklós visszaemlékezés-töredékei, Hitler, Himmler, Eichmann, Szabó Dezső, Endre László, Horthy Miklós, Hannah Arendt szövegei, eredeti archív dokumentumok, hanganyagok (indulók, híradórészletek), jelenkori interjúk, újságcikkek, beszédek, tévéműsor részletek és internetes kommentek, és a többi alkotják.

A bejegyzés trackback címe:

https://7ora7.hu/api/trackback/id/tr697993527

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása