Jelnyelvi tolmácsolással siketek és nagyothallók számára is elérhető lesz a Dermedési pont, és így egy színházi élmény. Rába Roland és a K. V. Társulat szerint fontos, hogy olyanokra is kíváncsiak legyünk, akik valamiben mások, mint mi: akár ép, akár valamilyen fogyatékkal élő emberek vagyunk.

► Honnan jött az ötlet, hogy ilyen módon akadálymentesítsétek az előadást?

*Rába Roland:* Egy színházi előadás jeltolmács vagy felirat nélkül nem érthető egy hallássérült ember számára, ezért ez a szórakozási lehetőség korlátozott a részükre. Az utóbbi időben szerencsére egyre több színházban játszanak jeltolmács közreműködésével, Pesten és vidéken egyaránt. A 90decibel nevű szervezet például konkrétan ilyen előadások szervezésével foglalkozik, és magam is játszottam már jeltolmács közreműködésével. A Jó estét nyár, jó estét szerelem! című Fejes-darabot a Nemzetiben anno siketek részére feliratoztuk.

► Mik voltak a tapasztalataid?

*Rába Roland:* A jelelős előadásokat hallók is szokták nézni, így a reakciókban nem nagyon lehet érzékelni a különbséget, vagy én még nem érzékeltem. De a siketeknél, nagyothallóknál a taps például nem úgy „szól” ahogy a hallóknál: nem a két tenyerüket ütik össze, hanem felemelik a karjukat, és a kézfejüket rázzák.

► Milyen speciális előkészületet igényel ez alkalommal az előadás?

*Rába Roland:* A legnagyobb segítség, hogy Csernyánszki Boglárka jeltolmács elvállalta a közreműködést. Sok múlik azon, hogy a jeltolmács megérezze az előadás stílusát és jól tudja közvetíteni, így neki bizony videóról meg kell tanulnia az egészet, ami nem kis munka.

Azt szeretném, ha a tolmács nem a színpad széléről jelelné az előadást, hanem benne lenne a jelenetekben a színészek mellett, így Boglárkával az előadás előtt fogunk még egy hosszabbat próbálni, hogy a mozgásokat, pozícióváltozásokat begyakoroljuk. Annyiban biztos más lesz az előadás, hogy bent lesz a térben egy új ember, és kicsit az egész ritmusa is igazodik majd a jeleléshez. Egyébként mindent lehet jelelni, zenét vagy hangot is.

► Számomra a jelnyelvtolmács kicsit mindig színész is, hiszen erős gesztusokkal, mimikával dolgozik. Egy színész könnyebben elsajátítja a jelnyelvet?

*Rába Roland:* A jelnyelvben nagy szerepe van a mimikának, az arcjátéknak, a testbeszédnek. Ezért nagyon látványos, és színészileg valóban érdekes. De nem könnyű megtanulni.

► A beharangozókban nagy hangsúlyt fektettetek arra, hogy a megszólított célközönség hozza el halló barátait is.

*Rába Roland:* Becslések szerint 60 ezer ember siket vagy nagyothalló él Magyarországon, így ők alkotják Magyarország harmadik legnagyobb nyelvi és kulturális kisebbségét, és 5-10 százalékuk születik siket családban, tehát a többségnek eleve halló környezetben kell siketként létezni. Fontos hogy legyenek olyan előadások, amit hallássérült és halló egyaránt ért, akár barátokról, akár családtagokról van szó.

► Tapasztalataid szerint ma milyen eszközök könnyítik meg ezeknek az embereknek az életét?

*Rába Roland:* 2009 óta a jelnyelv hivatalos nyelv lett Magyarországon. Ez nagy előrelépés. Lassan, de bővül a siketek részére feliratozott tartalom, a televíziókban. Hallottam, hogy elindult egy videó tolmácsolási rendszer, aminek segítségével most már egy siket ember is képes otthonról videó hívás és tolmács közreműködésével telefonos ügyeket intézni. De amúgy a siketek is mindent ugyanúgy tudnak csinálni, mint a hallók. Sportolnak, autót vezetnek, sőt akár táncolni is járnak, hiszen „érzik” a zenét. Szerveztem már karaoke-bulit a siket barátomnak és ismerőseinek. Azt kérték, hogy magyar számok legyenek. Nem énekelték, hanem jelelték a feliratokat. Hatalmas buli volt!