A 2010-ben elhunyt film-, színház- és operarendező Christoph Schlingensief Ausländer raus – Bitte liebt Österreich (Ki az idegenekkel – Szeressétek Ausztriát) című köztéri intervenciója a művész egyik kulcsműve. A címadó felirat – Ki az idegenekkel – a bécsi operaház mellett felállított konténeren jelent meg, amelybe Schliegensief tizenként menekültet költöztetett be. Az idegengyűlöletre és rasszizmusra való figyelemfelhívó hat napos akciót dokumentáló filmet kerekasztal-beszélgetés követi majd.

Vetítés és beszélgetés: Április 25., péntek 17:00-23:00.
Helyszín: Majakovszkij 102, a tranzit.hu nyitott irodája (Budapest, Király u. 102., 1/1.)

Program

17.00: Vetítés: Paul Poet: Ausländer Raus – Bitte liebt Österreich (Ki az idegenekkel – Szeressétek Ausztriát), 2000 | Kurt Kren: 2/60 48 Köpfe aus dem Szondi-Test (2/60 48 arc a Szondi-tesztből), 1960

18.00: Bevezető: Kathrin Rhomberg

19.00: Kerekasztal-beszélgetés Kathrin Rhomberggel és Tompa Andreával. Moderátor: Hegyi Dóra (tranzit.hu)

20.00: Schlingensief-maraton: Das deutsche Kettensägenmassaker (A német láncfűrészes vérengzés), 1990 | The African Twin Towers (Az afrikai ikertornyok), 2009 | My Wife in Five (Feleségem öt részben), 1985 | 100 Jahre Adolf Hitler – Die letzten Stunden im Führerbunker (Adolf Hitler 100 éve – Az utolsó óra a Führerbunkerben), 1989

A Christoph Schlingensief: Ki az idegenekkel című projekt Kathrin Rhomberg koncepciója mentén valósul meg. Az egyestés prezentáció alkalmával bemutatjuk a Christoph Schlingensief egy 2000-ben végrehajtott köztéri intervencióját dokumentáló Ausländer raus – Bitte liebt Österreich (Ki az idegenekkel – Szeressétek Ausztriát) című filmet, Paul Poet rendezésében. Továbbá Kathrin Rhomberg bevezetője után, az est kísérőprogramjaként egy kerekasztal-beszélgetésre is sor kerül, Kathrin Rhomberg és Tompa Andrea színikritikus részvételével, amelyet Hegyi Dóra (tranzit.hu) moderál. A beszélgetésben arról is szó lesz, hogy Schlingensief miként működött a művészeti és a filmes világban, milyen médiumokat használt, valamint munkái hogyan vették birtokba a közteret – mindezt nemcsak azért, hogy reflektáljon a társadalmi problémákra és az aktuális politikai kérdésekre, hanem hogy befolyással is legyen rájuk.

A beszélgetés után Schlingensief további filmjeiből is bemutatnak egy válogatást, amelyen keresztül átfogó képet nyerhetünk életművéről.

***

Az est folyamán vetített filmek

*Ausländer raus – Bitte liebt Österreich (Ki az idegenekkel – Szeressétek Ausztriát), 2000, 90 perc*

A Ki az idegenekkel – Szeressétek Ausztriát című intervenciójával Schlingensief radikalizálta a társadalmunk jelenlegi demokratikus berendezkedésével kapcsolatos problémákról felállított diagnózist. Az ezredforduló időszakából ez a művész egyik kulcsműve, amellyel túllépett korábbi, színházi és filmrendezési gyakorlatán, és a köztéren kezdett el tevékenykedni. Schlingensief az Ausländer raus – Bitte liebt Österreich című munkájával nemcsak az általános zavarodottságra és az állásfoglalástól való idegenkedésre hívja fel a figyelmet, hanem rámutat az emberek manipulálhatóságára és arra a sérelmi kultúrára is, amely termékeny táptalaja az idegengyűlöletnek és a rasszizmusnak.

*Kurt Kren: 2/60 48 Köpfe aus dem Szondi-Test (2/60 48 arc a Szondi-tesztből), 1960, 4 perc*

„Az emberek nagyon különbözően reagálnak a filmre – mesélte Kren egy beszélgetés során 1988-ban Hans Scheuglnek. Némelyek azt gondolják, Hitlert látják, mások valaki egészen mást.” (Interjú Kurt Krennel, Stadtkino-Programm, Nr. 132, Bécs, 1988)

2/60 48 Köpfe aus dem Szondi-test című munkája a pszichológiai törvények és hatások összjátékát vizsgálja.

Schlingensief-maraton

*The African Twin Towers (Az afrikai ikertornyok), 2009, 70 perc*

Eredetileg a film a szeptember 11-i eseményeket, Richard Wagnert, valamint a jelen és a múlt szellemeit, illetve hőseit dolgozta volna fel. Míg az Ikertornyok című film maga befejezetlen maradt, az ugyanezt a címet viselő dokumentumfilm bepillantást nyújt a film 27 napos forgatásába. A filmben látható, ahogyan Schlingensief a forgatókönyvet semmibe véve improvizálja a koncepciót és ahogyan ismét hozzászokik a filmkészítéshez, miután tíz évig az előadóművészetek és a képzőművészet világában dolgozott.

*100 Jahre Adolf Hitler – Die letzten Stunden im Führerbunker (Adolf Hitler 100 éve – Az utolsó óra a Führerbunkerben), a Deutschland Trilogie (Németország trilógia) 1. része, 1989, 55 perc*

Egy második világháborús bunker teljes sötétségében, a 16 órás, szünet nélküli forgatás megrendezett káoszában az egyetlen kamerát vezető fény Schlingensief elemlámpája. A 100 Jahre Adolf Hitler – Die letzten Stunden im Führerbunker forgatása alatt a szereplők és a stáb nem hagyhatta el a helyszínt.

*My Wife in Five (Feleségem öt részben), 1985, 14 perc*

Egy nőről szóló rövidfilm, amely három videóklipből áll.

*Das deutsche Kettensägenmassaker (A német láncfűrészes vérengzés), 1990, 63 perc*

A film témája Németország egyesülése 1990-ben, amely az 1989-es széles társadalmi, politika és gazdasági változások közvetlen következményeként járult hozzá globális események láncolatához és drámai geopolitikai átrendeződésekhez. A világ egyik felén a kommunizmus véget ért, ezek az események azonban a nyugati-európai „alaphangulat” változásának is utat engedtek: a nacionalizmus, a rasszizmus és az idegengyűlölet (ismét) felbukkantak Európában, ami hamar Schlingensief figyelmének középpontjába került, és munkáinak témájává vált.

A Das deutsche Kettensägenmassaker egy radikális bepillantást enged saját közelmúltunkba, nemcsak olyan módon, hogy reflektál a kortárs Európában végbemenő folyamatok rendszerében elbújtatott idegengyűlöletre és erőszakra, hanem úgy is, hogy igyekszik alakítani a kulturális és politikai diskurzusokat Németországban és az úgynevezett Nyugaton.