A költészet napján ki kell emelni, hogy két költő is hozzájárult ahhoz, hogy ez az anyag ebben a formában szólaljon meg Kecskeméten: Arisztophanész komédiáját Arany János fordítása alapján Zalán Tibor, a kortárs magyar irodalom egyik meghatározó költője írta át – mondta a darab rendezője az MTI-nek adott interjújában.

Szabó K. István hangsúlyozta: a közel kétezer ötszáz éves műnek természetesen ma is van aktualitása, hiszen a görög darabok alap emberi történetekre koncentráltak.

Amikor íródott ez a mű, nagyon erős társadalomkritikát fogalmazott meg, ez mit sem veszített aktualitásából. Ha úgy tetszik, háború ma is van, csak más arcát mutatja – fogalmazott a nagyváradi művészeti igazgató, hozzátéve, hogy a megélhetés utáni hajsza is a háború egyik formája, hiszen ellehetetleníti az együttlétet, a harmóniát.

Hangsúlyozta, hogy „egy felfordult világban, egy sarkából kifordult világban” a harmóniakeresésről szól a komédia, amely mindig aktuális lesz.

Szabó K. István szerint Zalán Tibor fordítása pergőbbé, rövidebbé változtatta a komédiát, igazodva a mai ember beszédstílusához.

A rendező kiemelte, hogy az arisztophanészi dramaturgiát követik. Sok rész Arany fordításából is benne maradt, de ezt próbáltuk egyszerűsíteni, mert a XIX. század nyelvezete manapság nehezen használható a színpadon – tette hozzá.

A színlap szerint Athénban Lüszisztraté és asszonytársai élete unalmasan és lassan telik, mert férjeik háborúznak. Néhány napra hazatérnek, majd indulnak vissza az öldöklésbe. Lüszisztraté úgy dönt, ebből elég: éjszaka összehívja a görög és az ellenséges spártai asszonyokat, hogy a gyűlésen meggyőzze őket: a háborúnak véget kell vetni, és erre az egyetlen, ámde leginkább kézenfekvő megoldás, ha megvonják hazatérő férjeiktől a forró hitvesi ágyat, így kényszerítve térdre a férfiakat. A bonyodalmak ezután kezdődnek.

A vérbő komédia a színházi évad utolsó bemutatója lesz.

Főbb szerepekben Téby Zitát, Kiss Zoltánt, Danyi Juditot, Csombor Terézt, Sirkó Lászlót és Körtvélyessy Zsoltot láthatják a nézők.