Az utolsó napon két darabbal mutatkozott be a szemlén a Nézőművészeti Kft. társulata. Az Ady/Petőfi előadás a Mannával közös produkció, mely elvitathatatlanul viseli a rendező, Scherer Péter kézjegyét. Az előadást nagyon magas szintű színészi munka, a humor és a költészet tökéletes egyensúlyban tartása jellemzi, igazi jutalomjáték. A jó értelemben vett deheroizálás, a „kötelező tananyag” emberléptékű megközelítése, a magánemberi oldal kiemelése hozzá értelmezhető közelségbe a piedesztálra állított költőóriásokat a középiskolások számára. A darabon érzékelhető lazaság-máz, a születés – beérkezés – szerelem – halál blokkok tökéletes egymásra épülése nagyon is tudatos szerkezeti felépítést mutat.

A Borka Mumusföldön című zenés bábos kalanddal folytatódott a délelőtt az óvodásoknak, kisiskolásoknak. A darab főszereplője, maga az író személyes kötődése a darabhoz végig érzékelhető volt. Nagyon szép bábok és kiváló bábmozgatás, jó ötletek jellemezték a kicsit musicalesre sikeredett előadást, amiben a Pálfi Kata kitűnően hozta a hisztis, pimasz kislány figuráját.

Délután a Szkéné osztályterem-színházi előadásában, a Pass Andrea által írt és rendezett Kő-papír-ollóban életszerű jelenetek, szépen felépített és tudatosan irányított helyzetek teremtettek lehetőséget arra, hogy a 14-15 éves korosztály is szerepbe merjen lépni, a játékban saját véleményével építse tovább az együttgondolkodást. A darab „életvalóságos” szövegei dramaturgiailag nagyon jól megszerkesztettek. A kamaszok hétköznapi nyelvezetét Végvári Viktóriának sikerült művészi szintre emelnie. A zseniális színészi játék még véletlenül sem teátrális, a színészek természetesen léteznek a színpadon.

A Nézőművészeti Kft. második előadása szintén Scherer Péter rendezése, a Vakság volt. Nagyon erős hatású előadás, valós történetekből gyönyörűen szerkesztett szövegekkel. A jelenetek filmszerű „vágásában” mindenki megtalálja – a maga attitűdjén keresztül – a maga „moziját”, szembesülhet saját sztereotípiáival.

"Az előadás által valami biztosan megváltozott bennünk. Szerencsésen alakult úgy, hogy ezzel a gondolattal búcsúztathattuk a Szemlét, hiszen ebben a mondatban sűrítve található a fesztivál filozófiájának kvintesszenciája" – áll a Marczibányi Téri Művelődési Központ összefoglalójának végén.

Kapcsolódó:

>>> Nem lenézett műfaj – Réczei Tamás a 7. Gyermek- és Ifjúsági Színházi Szemléről