Az előadás "tényeket kíván felmutatni a mai magyar helyzetről és ennek közvetlen előzményéről, a második világháborúról", áll a színház szinopszisában, ezért meglehetősen furcsa – és a látott előadás ismeretében állítható: a vállalt céllal össze nem egyeztethető –, hogy a Magyarországon bemutatott darab a lengyel történelemre és kultúrára épülő utalásrendszert alkalmazva nem igazán érthető. "Bár Kamondi Zoltán rendező több ponton is egyértelműen jelzi szándékát, hogy ez az előadás a mai magyar valóságról, és nem a holnap Lengyelországáról szól, ennek gyakorlati megvalósítása több ok miatt is elmarad: egyrészt Garai Judit dramaturggal nem sikerült az előadás tempírozását belőni és a párhuzamokat tartalmilag – és nem csak az utalások szintjén – összekötni, másrészt a darabosan építkező történet nem ad mankót a nézőnek ahhoz, hogy az előadással mehessen" – írtuk az előadásról hozzátéve: "az előadás igen nagy szelete pusztán önmagát jelenti – ez egy allegóriánál tulajdonképpen a működésképtelenség maga."

A Prae.hu-n megjelent interjúban a darab átdolgozását végző K. Kabai Lóránt azt állítja: az előadás az utolsó pillanatig nem úgy nézett ki, ahogyan a nézők elé került. Pedig a színház vezetése az első perctől tudta, milyen lesz a kész szövegváltozat: "Az első olvasópróba előtt Seress Zoltán igazgató még leokézta a szövegkönyvet. Amit mi leadtunk, az egy elég radikális és keményen odamondó változat volt. Egyébként Masłowska darabja sem utalgat, hanem élesben kimond mindent. De abban egyeztünk meg, hogy amikor Seress elolvassa, nem fogunk semmiért külön harcolni, amit kér, azt kihúzzuk, elfogadjuk a javaslatait. Így kezdtük el a próbákat."

Azonban Seress nem jelzett kifogást. K. Kabai utal arra, hogy az előadás készülése során finomodott, tompult a szöveg éle, gyakorlatilag minden aktuálpolitikai utalást kivettek a szövegből. Seress ennek ellenére a főpróbahét keddjén felvetette (az előadás bemutatója szombaton volt), hogy "vissza kellene lengyelesíteni" a szöveget. A végső döntést azonban csak a nyilvános főpróba előtt, csütörtök este hozta meg az igazgató.

"Nem nevezte meg az indokait. Úgy tűnt, tart a dolog hatásától, pedig addigra minden direkt aktuálpolitikai utalást kivettünk a szövegből. Még azokat is, amelyek csak nagyon áttételesen érthetők a mai magyar viszonyokra. Ezért nem értettem, hogy miért van mégis a félelem" – mondja az interjúban K. Kabai Lóránt. További részletek és az interjú teljes szövege a Prae.hu Nem az, amit próbáltunk című cikkében olvasható.

Egyébként a kerületi fenntartású Bárka Színházat a Nemzeti Közszolgálati Egyetem január 1-jén átvette volna, azonban ezt jogértelmezési kérdések miatt még nem tudta megtenni. A teátrum folyamatos működésének biztosítására 10 millió forint összegű kamatmentes kölcsönt szavaztak meg a képviselők március 1-jén, Kocsis Máté (Fidesz-KDNP) polgármester javaslatára. Ezt a határozat értelmében idén október 31-ig kell visszafizetni az NKE-től beérkező forrásokból, valamint az állami támogatásból.