Az Illúziók október 15-i előadása előtti hangolón és 22 órától közönségtalálkozón találkozhatnak a neves rendezővel. Október 16-án a Csokonai Színházban tevékenykedő színházi újítókról szóló beszélgetésen vesz részt mások mellett Vidnyánszky Attilával. A Fodrásznő október 16-i előadása előtti hangolón és 22 órától közönségtalálkozón találkozhatnak a nézők Rizsakovval.
Viktor Rizsakov a kortárs orosz színházi élet egyik emblematikus figurája, a "Kiszlorod" (Oxigén) elnevezésű színházi mozgalom elindítója, a rendezőként és színházi pedagógusként is ismert: moszkvai Csehov Művész Színház (MHAT) mellett működő Nyemirovics-Dancsenko iskolastúdió rendező-oktatója, a moszkvai Mejerhold Központ vezetője. A Csokonai Színház visszatérő vendégrendezője.
A Fodrásznő a Csokonai Színház legtöbbet utazó előadása: nemcsak a POSZT-on aratott sikert, hanem a sepsiszentgyörgyi Relfex Fesztiválon és megszámlálhatatlan vendégjátékon. A minszki Panoráma Fesztiválon közel ezer néző állva ünnepelte az előadást.
Rizsakov rendező Ivan Viripajev dámaíróval és színésszel szoros együttműködésben szinte kultikus figurája lett az „új dráma” meghonosításának, a kortárs orosz színház megújításának. Rizsakov a színházi iskolák elvégzése után két évet dolgozott színészként a moszkvai Ifjúsági Színházban, két neves rendező, Kama Ginkas és Genrieta Janovszkaja vezetése alatt. Már 1993-ban az ő kezdeményezésére jött létre Szocsiban az első független színházak fesztiválja. 1995 és 2001 között a Kamcsatkai Dráma és Komédia színház művészeti vezetője volt. A színház színészeivel megvalósította híressé vált Őrség nr. 8 nemzetközi projektjét, melyet Edinburghban, Los Angelesben, Łódzban, Bécsben, Tbilisziben és más városokban és fesztiválokon mutattak be.
2001 óta rendező pedagógusa a Moszkvai Művészszínház Stúdióiskolájának. 2002-ben Szentpéterváron megszervezte az első drámai fesztivált Öt este címmel A. M. Vologyin neves drámaíró emlékére. Az iskola orosz és észt színészeivel Vologyin Ne váljatok el a szerelmeitektől című szövege alapján készített bemutatót, amelyet „társulatra szabott gyakorlatnak” nevezett.
Ivan Viripajevvel együtt létrehozott előadásait – Oxigén, Genezis 2, Valentin-nap, Én, Július – számos hazai és nemzetközi díjjal tüntették ki: Innováció Díj (Arany Maszk fesztivál), Új Dráma – Grand-Prix, KONTAKT fesztivál (Torun, Lengyelország- Grand-Prix), Új Színház (Lengyelország, Gdańsk – a legjobb rendező díja). 2011-ben Rizsakov nyerte el az egyik legnagyobb színházi elismerésnek számító Sztanyiszlavszkij-díjat a legendás Ariane Mnouchkine-nal együtt. Rizsakovot a kritika „az új dráma rendezőklasszikusának” nevezi, mivel számára a szöveg, a szó az elsődleges a színházban.
„Azt hiszem, a színház végtelen tér. És csak úgy lehet megközelíteni, hogyha a szöveg áll az első helyen. A szó az, ami végtelen. Mint Bruegel a festészetben, amely többsíkú élményt nyújt. A színházi tér nem horizontális, hanem függőleges. Alapja pedig – a szó. És az új szöveg számomra az a szöveg, amely visszavezet bennünket örökérvényű fogalmakhoz.”
Ez a nyilatkozat egybecseng Viripajev drámainak a lényegével, amely nem más, mint a bibliai és az evangéliumi szövegek modern olvasata. A rendezői munka Rizsakov számára egy olyan bonyolult partitúra létrehozása, amely alapján hang, fény, zenei, színészi gesztus összehangolásával térbeli képekben pontosan lehet hallani a szöveget.
Szerinte manapság „az előadást nem a színpadon kell megvalósítani, hanem a nézőtéren. Ott kell megtörténnie. A mai ember gazdagabb annál, amit felajánlani tud neki a színház. Amikor Tolsztoj regényét olvassuk, az feléled bennünk, visszacseng, él minden sejtünkben. A befogadóképességünk hihetetlenül gazdag. Hogyan érjük el azt, hogy a színházban is a néző ne kukucskáló legyen, hanem történetek résztvevője, hogy a színház belül játszódjon le, a néző fejében, szívében?”
