7óra7

Könnyű préda – Réthly Lőrinczyt rendez Szentendrén

Könnyű préda – Réthly Lőrinczyt rendez Szentendrén

2013. 07. 07. | 7óra7

Könnyű préda ► A két művész nem először dolgozik együtt. Az első találkozás mindkettejük számára meghatározó és emlékezetes.

*Lőrinczy Attila:* Tizenöt éve ismerjük egymást, és ez idő alatt nagyon mély barátság lett a miénk. Pedig nem így indult. Úgy ismerkedtünk meg, hogy én megnéztem Réthly vizsgaelőadását, ő pedig elolvasta az én Balta a fejbe című darabomat, és mindketten rengeteg éles, sőt bántó kritikát fogalmaztunk meg a másik munkájával kapcsolatban, aztán végül mégis úgy alakult, hogy ő Kaposváron megrendezte a Baltát, ami mindkettőnk első jelentős sikere lett. Ha Attila kezébe kap egy példányt, mindig nagyon sok kérdéssel, kritikával és ötlettel áll elő. Szép nagy szenvedélyes viták közepette hónapokig javítgatjuk az alappéldányt.

► És a szerző ettől nem őrül meg?

*Lőrinczy Attila:* Nem hogy nem őrülök meg, de kifejezetten hálás vagyok érte. Nem presztízsharcot folytatunk, hanem az anyag igazságát és finomabb árnyalatait keressük. Attila révén az alapmű mindig sokat pontosodik és gazdagodik, amit én csak megköszönhetek neki. Cserébe megengedem, hogy rendezés közben ő bizonyos szituációkat másképp értelmezzen, mint ahogy én azt eredetileg gondoltam.

*Réthly Attila:* Attila olyan szerző, akivel nagyon jól együtt lehet működni. Nem tolakszik az előtérbe, viszont mindenre nyitott, és amit nem tart képtelenségnek, azt szívesen átveszi, megoldja. Így volt ez az első közös munkánk, a Balta esetében is. Ettől lett az eredeti mű, a Balta a fejbe, amit a Katona József Színház mutatott be, és a Balta a fülbe, amit én rendeztem Kaposváron, két erősen különböző előadás. Azt hiszem, ő a kaposvári változatot őrizte meg etalonként. Ezután jött A csoda alkonya 2002-ben az Új Színházban, majd Kaposváron a Fahim 2004-ben.

► A Könnyű préda immár a negyedik közös munka.

*Lőrinczy Attila:* A mostani előadásnak is volt egy korábbi változata. Két évvel ezelőtt Schlanger András kért fel, hogy lenne-e kedvem nyárra írni egy darabot a Savaria Karneválszínház számára. Hogyne lett volna! Azt mondta, írjak valami csehovos dolgot, de vicces legyen. Hazamentem, levettem a Csehov-kötetet, kinyitottam. Abban a Platonov az első darab. Olvasni kezdtem. Az első jelenet: Anna Petrovna és Trileckij beszélgetése. A fiatal özvegy, akinek valami öreg ezredes kicsit csapja a szelet. Becsuktam a könyvet, azt mondtam: az alapötlet megvan. Legyen egy gazdag, özvegy, aki végre eltemette öreg férjét, és most elkezdenek rajzani körülötte a férfiak. Kedves emlékem a szombathelyi előadás Udvaros Dorottyával, Lázár Katival, Jordán Tamással, Hollósi Fricivel és a többiekkel.

► De miről is szól a Könnyű préda?

*Réthly Attila:* A történet egy halotti toron játszódik. Egy huszonhat évnyi házasság után váratlanul elhunyt idős úr búcsúztatására egybegyűlt családi és baráti társaság emlékezik. Ezen az estén és hajnalon tulajdonképpen újrakezdik az életüket, hiszen a fontos ember halálával felbomlik az a rend, amely szerint mindeddig léteztek. Most, hogy elment, fájó szívvel kell emlékezni rá, de sokféle vágy és sérelem is felfakad, megannyi eddig elhallgatott dolog kerül terítékre, ez pedig végül mindenkit kifordít önmagából.

► Az alapműben a karakterek jóval idősebbek, mint a mostani változatban. A szereplők megfiatalítása is a fent említett határozott rendezői elképzelések és kérések közé tartozott?

*Réthly Attila:* Attila azt találta ki, hogy a történet már az élet nagyobb felét elropogtatott özvegyről szól, aki már túl van az ötvenen, de még azt reméli, most, hogy a nála közel harminc évvel idősebb férje elhunyt, új életet kezdhet. Az eredeti darabban ez a nő naivan rácsodálkozva erre az új reményre, elhiszi vagy próbálja elhitetni magával és a környezetével, hogy még várja őt egy boldog élet. Ezzel szemben én úgy éreztem, hogy nem ötvenévesen, hanem már jóval előbb kezdődik ez a probléma. Létezhet ez a dilemma egy negyven körüli, még úgymond virágzó nő életében is. Azt akartam, hogy ne csupán arról szóljon az ő könnyű prédasága, hogy a hatalmas vagyon reményében, század eleji zsargonnal fogalmazva, kérők sokasága nyüzsög körülötte, miközben azt látom, reménytelen már, hogy egy másik férfival új életet kezdjen, hanem, hogy ez a lehetőség még akár benne is legyen ebben a nőben. Ezért azt kértem Attilától, hogy korban egy kicsit lépdeljünk vissza. Ne nyolcvanhoz közeli pasasokról beszéljünk, hanem hetvenhez közelítőkről, és ne ötvenhez közeli nőről, hanem egy negyven körüli nőről. Ennek tükrében persze néhány dolgot át kellett fogalmazni.

*Lőrinczy Attila:* Meglehet, a korosztályokat azért látjuk másképp, mert én ötvennégy éves vagyok, Attila pedig negyvenkettő...

► A történet főszereplője Klárika, a „könnyű préda”, akit kislányos együgyűsége, naivsága és rajongó természete különösen alkalmassá tesz e szerepkör betöltésére. A körötte megjelenők pedig mind rávetik magukat a prédára. De mit tudhat egy férfiíró egy olyan nőről, mint Klárika?

*Lőrinczy Attila:* Azt hiszem, a színműírás kevés nevezetes kivételtől eltekintve nem alanyi műfaj, hanem szerepjáték. Én azt szoktam mondani, drámaíró az lehet, aki hat-nyolc elmeháborodottat nagyobb megerőltetés nélkül ki tud magából állítani, mondjuk az elkényeztetett hisztis kislánytól az ábrándos költőn át a világmegvető vénemberig. Az utóbbi időben arra jöttem rá, hogy én – talán a szigorú katolikus gyerekkor utóhatásaként – afféle bűnbánó jelleggel a rosszabbik énjeimet játszom bele a figuráimba. Némi túlzással tehát – Flaubert-rel szólva – úgy mondhatnám, hogy Klárika én vagyok, ahogy hellyel-közzel az összes többi fazon is.

► Klárikára és a várható örökségre sok mindenki pályázik: a vele csaknem egyidős alkoholista mostohafia, annak Floridában élő rockzenész barátja, a sármos nőgyógyász, a halott férj jövőbe látó húga, az elhunyt legjobb barátja, az öreg, kommunista cégtárs, a fiatal szívtipró.

*Réthly Attila:* Lőrinczy miközben nevettet, társadalmi szatírát is megfogalmaz. Ez a sztori nagyon a mában történik, és a máról szól. Kerülve persze az aktuálpolitikát, de felmerül az a két jellegzetes szólam is, ami a mindennapi életünket belengi, és ezt lehet jobbnak meg balnak nevezni. Mindez két egymáshoz nagyon közeli jó barát karakterében jelenik meg. Másképp látják a világot, más aspektusból néznek rá. A barátságuk mégis kikezdhetetlen. Ezt tartom például különösen szépnek, hogy nem az a sokszor gyomorforgató, ordenáré acsarkodás jelenik meg, hanem a keserűség okán megfogalmazott ideológiák, amelyek megoldhatatlan helyzeteket teremtenek.

► Mindennek alapján a Könnyű préda nem tűnik könnyű nyár esti felhőtlen vígjátéknak.

*Réthly Attila:* Mindenképpen azt mondanám, hogy ez egy zenés komédia, egy könnyű nyári este, ami nem tartalmatlan. Azzal a szándékkal készül, hogy miközben nevetünk és jól szórakozunk, ha akarunk, el is gondolkodhassunk arról a világról, amelyben élünk. Erre a fajta kettősségre törekszik majd az előadás.

A bejegyzés trackback címe:

https://7ora7.hu/api/trackback/id/tr837998179

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása