Sven Nordqvist „Pettson és Findusz”-történetei világszerte népszerűek mind az óvodás-kisiskolás gyerekek, mind szüleik körében. A címszereplők: egy egyedül élő falusi ezermester, Pettson és minden lében kanál macskája, Findusz. Findusz – mint minden gyerek – ezer kérdést tesz fel, és ha nem tetszik neki valami, világgá megy. Pettson pedig – épp úgy, mint a felnőttek – szabályokat állít fel, olykor elveszti türelmét, de mindennél jobban szereti szeleburdi macskáját. A magyar nyelven is kiadott könyvsorozat három kötetéből (Amikor Findusz kicsi volt és eltűnt, A kandúr szülinapi tortája, Pettson karácsonya) Fekete Ádám e. h. írt darabot, amelyet a Színház- és Filmművészeti Egyetem végzős bábrendező szakos hallgatója, Bereczki Csilla állított színpadra diplomarendezéseként. A teret és a bábokat Lisztopád Krisztina tervezte, az élőben elhangzó zenét Márkos Albert komponálta. A címszerepeket Ács Norbert és Ellinger Edina alakítja. Kecskeméten, a Magyarországi Bábszínházak Találkozóján május 11-én játsszák az előadást.
A Lúdas Matyi két régiós fesztiválra kapott meghívást. Az idén huszadik kiadását ünneplő Szabadkai Nemzetközi Gyermekszínházi Fesztivál programjába, ahol a Budapest Bábszínház előadásai rendszeresen sikerrel szerepelnek, 2009-ben például a Líra és Epika nyerte el a legjobb előadás, valamint a legjobb bábok díját. A Lutfesten a produkció május 20-án látható. Szűk egy hónappal később az előadást Pozsonyban, a „Kis hősök nagy világa” fesztiválon mutatják be. Az ötödik alkalommal, június 13. és 16. között megrendezendő nemzetközi bábfesztiválon a zárónapon látható az előadás, amelyet szintén az új bábrendező generáció egyik tagja jegyez. Fige Attila egyetemi diplomarendezése a Budapest Bábszínház ismert magyar meséket új feldolgozásban, friss szemlélettel színpadra állító előadásainak sorába illeszkedik, a hagyományos asztali bábjátékot rajzfilmes ötletekkel ötvöző, kicsiknek és nagyoknak egyaránt szórakoztató formában. Fazekas Mihály ismert történetéből Tasnádi István írt új darabot, az egyszerre groteszk és korhű bábokat Miareczky Edit tervezte, a zeneszerző Nyitrai László. A címszerepet a színház visszatérő vendége, Schneider Jankót, illetve Tatai Zsolt alakítja.
Az Übü király és a magyarok a jönköpingi előadó-művészeti biennáléra kapott meghívást. A Scenkonst programjában – szervezője a Teaterunionen, helyszíne a Smålands Musik & Teater –16 svéd előadás és társadalmi, politikai kérdéseket boncolgató külföldi produkciók, továbbá szemináriumok, workshopok szerepelnek. A Budapest Bábszínház 2011 októberében bemutatott produkcióját Kiss Csaba rendezte, a „történelmi ámokfutás bábokkal” műfajú Übü király és a magyarok a drámai mű abszurditását, mulatságos tragikumát nagyítja fel. A Scherer Péter és Györgyi Anna által megformált két „hús-vér” főszereplő mellett látványos bábtechnikák segítenek Jarry groteszk világának megjelenítésében. Az árnyjátékkal, vetítéssel, óriás figurákkal elmesélt történet egyik kuriózuma a hangszerbábok használata – melyek élnek, zenélnek és küzdenek a jók igazáért.
A biennáléra Budapest Bábszínház mellett a Scenkonst szervezői olyan előadókat hívtak meg, mint a hazájában, Iránban betiltott, 2005 óta Franciaországban élő és alkotó Shabnam Tolouei, a pakisztáni Sheema Kermani alapította Tehrik-e-Niswan, azaz Női Mozgalom egy, a helyi nők jogaival rendelkező előadással, a hasonló témát saját országukra vonatkozóan egy klasszikus alapanyag, a Trójai nők című Euripidész-tragédia által feldolgozó grúz Royal District Theatre, valamint a Belarus Free Theatre. Az Übü király és a magyarok május 24-én és 25-én három alkalommal látható Jönköpingben.
