A Szabad Tér Színház és a Kolozsvári Magyar Opera közös vállalkozásaként az előadás azt a hagyományt folytatja, amely a magyar történelem és kultúra meghatározó személyiségeit kortárs magyar szerzők új művein keresztül állítja a figyelem középpontjába.

Az alkotók szerint Báthory Erzsébet koncepciós per áldozata volt, ezt hangsúlyozza Miklós Tibor szövegkönyve. A zeneileg a musical és az opera határán mozgó mű Szomor György munkája, amelyet Pejtsik Péter hangszerelt operazenekarra.

A sokgyermekes, negyvenes éveiben is gyönyörű Báthory Erzsébetről botrányos pletykák keltek életre, miszerint szüzek vérében fürdött, hogy megőrizze fiatalságát. Férje, Nádasdy Ferenc gróf halála után fiatal nők meggyilkolásával vádolták meg, büntetésként csejtei várában élve befalazták. Bár a történészek szerint politikai bűnügy áldozata volt, a köztudatban még mindig szörnyetegként él. Számos irodalmi mű és film ihletőjéül szolgáló történetében egyszerre van jelen titok, féltékenység, vágy, szerelem és kegyetlenség. A történetben főszerepet játszik egy Walter nevű királyi főnyomozó, akit arra szemelnek ki, hogy a vád számára összegyűjtse a bizonyítékokat Báthory Erzsébet ellen. Lépésről lépésre rájön, hogy a vádak hamisak, koncepciós per előkészülete folyik, amelyhez neki kellene anyagot szállítania, amit nem akar megtenni.

***

*Walter egyik megformálójával, Szemenyei Jánossal beszélgettünk a közelgő bemutató kapcsán.*

► Különös műfaj a musical-opera. A Báthory Erzsébet ilyen előadás. Mi a különbség a "hagyományos" musicalhez és operához képest?

*Szemenyei János (SzJ):* Olyannyira ötvöződnek mára a zenei műfajok, hogy nem is lehet pontosan meghatározni, mi is valójában némelyik, így a Báthory Erzsébet műfaja sem egyértelmű. Amikor belecsöppentem a Kolozsváron előrehaladott próbafolyamatba, valójában állt a lábán az előadás, már lement az elejétől a végéig. Az a kettősség tette izgalmassá, hogy Szomor György tiszta, egyszerű, dallamos, tipikusan a musicalekre jellemző melódiáit kitűnő operaénekesek adták elő. Így kapott valami különös iróniát mindkét műfaj. Azután megérkezett a zenekar. A hangszerelést végző Pejtsik Péter pedig egy harmadik réteget hozott, a hollywoodi filmek hangulatát adta hozzá a csejtei várúrnő történetének zenei világához.

► Pénteken és szombaton a budapesti szereposztás, vasárnap a kolozsváriak láthatók a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon. Lesz különbség a két előadás között?

*SzJ:* Sokszor látni olyan színházat, amelyben a színész személyisége szinte elegendő ahhoz, hogy a néző elhiggye neki a szerepet. Vannak rendezők, akik nem is igényelnek mást a szereplőktől, mint hogy „létezzenek”. Ez persze nem felmentés az alól, hogy minél árnyaltabban játsszunk. De így is, úgy is meghatározó, ki áll a színpadon, és mit akar közölni. A mozgássor, az énekelnivalók, a rendezői utasítások a Báthory Erzsébet mindkét szereposztásánál azonosak, de szerencsére, mindenki a maga egyéniségéhez alakíthatta a szerep karakterét. Vagyis: remélem, lesz különbség. S ez így van rendjén.

► Walter szerepét játszod az előadásban. Ki ő?

*SzJ:* Fiktív szereplő, a király főnyomozója, ő vezeti az eljárást Báthory Erzsébet koncepciós ügyében. Annak ellenére, hogy nem hiteles történelmileg, az egyik legösszetettebb alak a darabban. Modern, kiábrándult akcióhősként indul, akinek keserű az élet, mindent feladott már. Csak a whiskys pohár áttetsző tejüvegén keresztül látja a világot a bécsi kocsmában, ahová megérkeznek a nádor katonái, mondván, hogy ő az egyetlen, aki alkalmas a feladatra: kideríteni, bűnös-e Erzsébet. Ahogy egyre beljebb jut Walter a nyomozásban, úgy hullik le a szeméről a hályog, és derül ki számára az igazság. De túl az igazságon azt is átlátja, hogy a hatalom - bármi történjék is - érvényesíteni fogja az akaratát.

► Az előadást Bagó Bertalan rendezi, akivel elég régóta szoros munkakapcsolatban vagytok. Miért jó a színésznek az ilyen típusú kapcsolat? És a rendezőnek?

*SzJ:* Még az egyetemen ismerkedtünk meg. Az addig sokak által "említésre sem méltó" musical osztályunk az ő rendezésében bizonyította először, hogy megállja a helyét prózában is. Diploma után leszerződtem Zalaegerszegre, ahol Bagó Bertalan akkor főrendező, majd művészeti vezető volt, s elkezdtünk egy alapos és hosszabb távú műhelymunkát. Ennek egyik fontos pillére lett a III. Richárd, amelynek címszerepét osztotta rám. Azóta is, ha csak tehetjük, együtt dolgozunk. Lám, a prózai kezdetek után most épp egy musicalben. Azt hiszem, értjük egymás nyelvet, hasonló a humorunk, és meg tudjuk még egymást lepni. Amíg így marad, addig van értelme együtt dolgozni.

► Sokféle előadásban megfordulsz: külföldön turnézó alternatív előadásban zenélsz, rendhagyó amerikai musicalben énekelsz, klasszikus magyar drámából készült modern, prózai stúdióelőadásban játszol, most pedig a Margitszigeti Szabadtéri Színpad óriási színpadán musicaloperában tűnsz fel. Változatos kihívások. Mi kell ahhoz, hogy elvállalj egy felkérést?

*SzJ:* Ha zenét szerzek, túlnyomórészt rajtam áll, milyen minőséget hozok létre. Ha színészként veszek részt egy előadásban, akkor a színrevitel nívóján is múlik, milyen lehetőséget nyújt az alakításnak. Ezért is ragaszkodom Bagó Bertalanhoz. Amikor olyan felkérést kapok, amelyikben több az „ismeretlen tényező”, megpróbálom latra tenni, mennyi az esélye a szakmailag értékes munkának, van-e benne valami olyan kihívás, amilyennel még nem találkoztam. S eszerint döntök.

Hír: MTI_