7óra7

Tragikum és komikum kettőssége – Ariadné Naxoszban

Tragikum és komikum kettőssége – Ariadné Naxoszban

2013. 07. 06. | 7óra7

Magyar Állami Operaház "Az Ariadne Naxoszbant a Strauss-életmű egyik különleges darabjának látom. A Hugo von Hofmannstahllal való együttműködésük csúcspontja, hiszen a librettó és a zene olyan szintézisbe került, amely felülmúlja a többi közös alkotást" - vélte a darabról Anger Ferenc, a produkció rendezője.

Zeneileg erős hatások, a nagyobb tömbökben való gondolkodás jellemezte az előző alkotásokat, most pedig egy rendkívül finom, cizellált rokokó szövet áll előttünk - fűzte hozzá.

"A zenekar kamaraméretű, mindössze 36 muzsikus játssza a darabot. A hangzás kristálytiszta és törékeny, ez vezet át majd az időskori művek igen szofisztikált fogalmazásához" - mutatott rá Héja Domonkos főzeneigazgató.

"Ez az első olyan opera, amelyben Strauss és a librettó írójának filozofikus gondolatokkal terhelt humora megmutatkozik. Szarkazmus jelentkezik a szövegben, amelyhez a zeneszerző megtalálta az ideális zenei stílust és formát - ezért is olyan kedvelt darabja ez az életműnek, ezt próbáljuk meg mi is színpadra tenni" - hangsúlyozta Anger Ferenc az MTI-nek.

A tragikum és komikum kettősségéről a rendező véleménye az, hogy ezek egymást kiegészítő színek. "Az esti mulatságra készülést ábrázoló előjáték telve van iróniával és öniróniával, nyüzsgéssel és indulatokkal, itt nyilatkozik meg a majd Ariadnét játszó Primadonna humora. Ariadne súlyossága abban a záró duettben teljesedik ki, amit Bacchusszal énekel. Ebben háttérbe szorul a könnyedség és előkerül Strauss "régi" énje. De a commedia dell'arte szereplőkben is van valami halál közeli bánatosság, mint Antoine Watteau szomorú bohócának alakjában. Ez a kétféleség válaszol arra kérdésre, hogy mi módon hat ránk egy színházi, operai előadás" - fogalmazott a rendező. A főbb szerepekben Szabóki Tünde, Vizin Viktória, Rácz Rita és a vendégművész, Thomas Piffka lép színpadra. A posztmodern hangulatú jelmezek mellett a színpadkép is Zöldy Z. Gergely munkája.

Max Reinhardt, az iskolateremtő osztrák rendező hatalmas érdemeket szerzett A rózsalovag drezdai ősbemutatójának sikerében. Reihardt eredményes közreműködését Strauss és Hofmannstahl egy új darabbal akarta meghálálni, így született meg az Ariadne Naxoszban. Az 1912-es stuttgarti ősbemutató csalódást okozott a közönségnek és az alkotóknak egyaránt. A publikum ugyanis egy "új rózsalovagot" várt. Az előjátékkal kiegészített Ariadne Naxoszban 1916-ban a bécsi Hofoperben került színre: Ariadnét Jerizta Mária, a Komponista nadrágszerepét Lotte Lehmann, Bacchust pedig Környei Béla énekelte.

>>> Ariadne Naxoszban - színlap, szereposztás, jegyvásárlás

A bejegyzés trackback címe:

https://7ora7.hu/api/trackback/id/tr127998533

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása