Harsányi Zsolt rendező, Bodor Johanna koreográfus és Incze G. Katalin zenei vezető, karmester kihívásnak nevezte a zenés produkciót, amelynek hatvan szereplője – színésze és zenésze –, közel száz jelmeze és impozáns díszlete valódi színházi élménnyé alakítja a december 31-ére műsorra tűzött előadást.
Turnék, fesztiválrészvétel és növekvő nézőszám 2012-ben
„A 2012-es évre kidolgozott terveink, prognózisaink és vállalásaink nagy részét sikerült teljesítenünk, a színház nézőszáma is jelentősen növekedett ebben az évben” – összegezte Gáspárik Attila vezérigazgató a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház tevékenységét a sajtótájékoztatón. Hozzátette: a Tompa Miklós Társulatnak tizenegy bemutatója volt az idén, három magyarországi vendégrendező és nyolc hazai rendező hozzájárulásával, és egy-egy előadásával megünnepelte a színház a magyar dráma napját, illetve a Caragiale Évet. „A 18. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár aktív partnereként vettünk részt az esemény megszervezésében, emellett több olyan nem kormányzati intézménnyel, egyesülettel működtünk együtt az év során, amely nemzeti színházi mivoltunkat tekintve természetes” – fogalmazott Gáspárik Attila, aki ugyanakkor azt is fontosnak tartotta, hogy a társulat több olyan településen is szerepelt, ahol régóta nem volt alkalma – Dicsőszentmártonban, Brassóban, Csíkszeredában, Sepsiszentgyörgyön –, a vendégjátékok listáját pedig a bukaresti, gyergyószentmiklósi, nagyváradi fesztiváljelenlét egészíti ki, valamint egy debreceni és egy varsói előadás, illetve a budapesti Nemzeti Színházban való fellépés.
„Valamennyi kiszállásunkkal, vendégszereplésünkkel és fesztiváli jelenlétünkkel azt a már korábban is jelzett szándékunkat hangsúlyoztuk, miszerint Erdély és Székelyföld Nemzeti Színházává szeretnénk válni” – tette hozzá a vezérigazgató, aki azt is elmondta, a színház online jegyértékesítésre és kibocsátásra való áttérésével a nézőszámról pontos nyilvántartás készül: 2012. december 13-ig a két társulat előadásainak látogatottsága 54 560 fős, amely az év végig tovább bővül a hónap második felében sorra kerülő előadások, valamint az új bemutató nézőszámával.
Az intézmény 2013-as költségvetését illetően a vezérigazgató nehezményezte azt, hogy december közepén sem tudható, mekkora összegből kell gazdálkodnia a színháznak, hiszen a finanszírozást biztosító szaktárca költségvetését sem fogadták még el.
A színház épületének felújítására 2005-ben készült megvalósíthatósági terv és szerződés is a munkálatok elvégzésére, hét év alatt, azonban – alapok hiányában – nem valósult meg a felújítás. Gáspárik Attila szerint ehhez a folyamathoz jövőre új megvalósíthatósági tervnek kell elkészülnie.
My Fair Lady nagyszínpadon: „a 4D-s technológia sem tud többet, jobbat”
„Vannak remek filmek, csodálatos musicalfeldolgozások, amelyeket láthattak már a színházi nézők. A színházat ebből a szempontból 200 éve temetik, valahányszor megjelenik egy-egy újabb technikai vívmány” – fogalmazott Keresztes Attila művészeti igazgató annak kapcsán, hogy a nézőnek miért kell megnéznie a marosvásárhelyi színpadon a hatvan szereplővel – színésszel és zenésszel – közel száz jelmezzel és impozáns díszlettel rendelkező zenés produkciót. „Ami többlete a színházban látott My Fair Ladynek, az az élő műfaj gyönyörű szervessége, néző és alkotók együttes létezése egyazon térben és időben, amelyet még a 4D-és technológia sem tud szolgáltatni” – tette hozzá a művészeti igazgató, aki szerint „összehasonlíthatatlan az, amikor halljuk a csellónak a lélegzését, nem egy DVD-ről jön a géphang”.
Keresztes Attila arról a szándékáról is beszélt, hogy a társulat évadonként bemutasson egy-egy ilyen jellegű zenés produkciót, amelynek létrehozására ezúttal a magyar nyelvterületen szaktekintélynek számító zenei vezetőt és koreográfust kért fel a színház.
A 2013-as évet a társulat Makszim Gorkij Éjjeli menedékhely című drámájának olvasópróbájával kezdi: az előadás rendezője Keresztes Attila, nagyszínpadi bemutatója márciusban várható.
Klasszikus musical teljes erőbedobással
„G. B. Shaw sem gondolhatta komolyan azt, hogy ez a történet a fonetikáról szól. Persze, arról is, de ezen kívül még sok más mindenről: férfi és nő kapcsolatáról, műalkotás és alkotó, mester és tanítvány viszonyáról” – mondta a My Fair Lady musical történetvázáról Harsányi Zsolt rendező, aki azt tekinti „különlegesnek” az általa színre vitt produkcióban, hogy „erőszakos aktualizálás” és mindenféle formabontás nélkül igyekszik megmutatni színpadon a klasszikus musical szépségét.
Bodor Johanna koreográfus arról beszélt, hogy a társulat tagjai több különböző táncműfajban mutatkoznak meg egyazon előadáson belül. „Ilyen volumenű zenés produkció létrehozására nem volt még alkalma ennek a társulatnak. Most itt az alkalom és ezt habzsolja is mindenki. Sok mindent kell tennünk azért, hogy ez a műfaj teljes erejéből érvényesüljön: az ének-, a tánc- és prózai részeknek egyformán magas színvonalúaknak kell lenniük a sikerhez” – mondta az előadás koreográfusa.
Incze G. Katalin zenei vezető, karmester a leggyakrabban játszott musical sokrétű zenei anyagának nehézségeire is kitért a sajtótájékoztatón, és azt is hozzátette: először dolgozik együtt a Tompa Miklós Társulat színészeivel, akik lelkesen, teljes erőbedobással dolgoznak azért, hogy december 31-én a vásárhelyi közönség remekbe öntött musicalt lásson a Nemzeti Színház nagyszínpadán.
