Díszpolgári címet kapott Dávid Katalin művészettörténész; Dömötör Zoltán úszó, olimpiai bajnok vízilabdázó, edző; Gschwindt András nyugalmazott egyetemi adjunktus; Halász Judit színművész, énekesnő; Khirer Vilmos, az egyházi bíróság helynöke; Kóbor János előadóművész; Kurutzné Kovács Márta egyetemi tanár, professor emerita; Leél-Őssy Szabolcs egyetemi docens; Mécs Károly színművész; Merkely Béla kardiológus, tanszékvezető; Schubert Éva színművész és Szenthelyi Miklós hegedűművész.

Posztumusz adományozták a címet az Aranycsapat két labdarúgójának, Bozsik Józsefnek és Hidegkuti Nándornak, illetve Václav Havel írónak, volt cseh államfőnek.

Az ünnepségen Tarlós István főpolgármester arról beszélt, a deáki és az eötvösi gondolatokból a mai Budapestnek a leginkább az köszön vissza, amelyik azt mondja: a korrekció legalább annyira fontos, mint a vízió. Közlése szerint nincs fontosabb program, mint megőrizni, javítani és építeni, s ez a törekvés érzékelhető minden új díszpolgár életútjából is.

A főpolgármester szerint Budapest még nem jutott túl a nehezén, de jól halad egy élhető város megteremtésének útján. Jelezte: reális beruházási tervek vannak, amelyekhez jó példázatok, remek emberi és művészi teljesítmények kellenek.

Václav Havelt idézve Tarlós István kijelentette: "a szeretet és az igazság mindig győz a hazugság és a gyűlölet fölött". Mint mondta, ez a kelet-európai országok demokratikus épülésének jelmondata, s mindenütt vállalható program. "Különösen fontos egy olyan világban, ahol feszített a tempó és sok az ellentmondás" - jegyezte meg, hozzátéve, hogy a hűséggel, szorgalommal és ha kell, alázattal dolgozók mindezt jól tudják.

Úgy vélekedett, hogy helytállni minden területen lehet, a tudományban, a színházban, a zenében és a kórházakban, de a "valódi nagyság az emberben mérhető igazán". Utalt arra: minden jó teljesítmény alapja az összefogás, az együvé tartozás, s ez fejeződött ki akkor is, amikor Magyarország újra szabad lett.

1991. június 19-én hagyta el Magyarországot az utolsó szovjet katona, ennek emlékére 2001-ben az Országgyűlés nemzeti emléknappá nyilvánította ezt a napot, a hónap utolsó szombatját pedig a magyar szabadság napjává. A hagyományos ünnepi hangversenyt az árvíz miatt nem június 19-én, hanem július 2-án tartják meg a Margitszigeten.

A díszpolgári címek adományozásáról szóló rendelet szerint az kaphat díszpolgári címet, aki Budapest és polgárai számára, a város fejlődése, gyarapodása és hírnevének öregbítése érdekében kiemelkedő tevékenységet végzett.