7óra7

Halász János: a Nemzeti Színháznak nem volt nemzeti küldetése

Halász János: a Nemzeti Színháznak nem volt nemzeti küldetése

2013. 07. 06. | 7óra7

Halász János kultúráért felelős államtitkár kiemelte: fontos, hogy újjáéledjen a határon túli színházak vezetőivel való dialógus. "A magyar kultúra szerves egész, függetlenül attól, hogy a kulturális teljesítmények hol jönnek létre földrajzilag" - hangsúlyozta. A határon túli színházak kulturális küldetésének jelentőségéről szólva azt mondta: az a munka, amit ezek a teátrumok végeznek, nemcsak színházi, kulturális tevékenység, hanem nemzetpolitikai ügy is.

Halász János

Hangsúlyozta: az állam - többféle csatornán keresztül - sok határon túli színházi ügyet támogat. Mint mondta, egyfajta esetlegességet érez a teátrumok magyarországi jelenlétének jelenlegi rendszerben, ezt át kellene gondolni. Kiemelte: új helyzet alakul ki azzal, hogy a Nemzeti Színház vezetését Vidnyánszky Attila veszi át, a teátrum új szerepvállaló lesz ebben az ügyben, nemzeti küldetése lesz. "Ez is hiányzott a Nemzeti Színház eddigi munkájából" - jegyezte meg.

|{background:#ddd; font-size:13px; font-family:Verdana; padding: 5px 10px}. Kétségtelen, hogy a Nemzeti Színháznak nem tartozott eddig a profiljába a határon túli előadások rendszeres bemutatása, de Halász Jánosnak ezt éppen azon a héten sikerült nyilatkoznia, amikor a Nemzeti Színházban vendégszerepelt az Újvidéki Színház Marat the Sade című előadása (kritikánk itt) 2012-ben a Nemzeti Színházban volt látható a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Platonov című előadása, illetve a Yorick Stúdió és a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulat közös produkciójában Székely Csaba Bányavirág című darabja, Sebestyén Aba rendezésében (aki a művet idén a Nemzeti Színházban is színpadra állította koprodukcióban a dunaújvárosi Bartók Kamaraszínházzal). Korábban járt a Nemzetiben a Szabadkai Népszínház és a Kolozsvári Állami Magyar Színház is. Úgy tűnik, a kulturális államtitkárnak nem fér bele a "nemzeti küldetésbe", hogy a Nemzeti Színház kiváló külföldi társulatok előadásait látta vendégül: itt játszott többek között – többnyire a Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében – a Szentpétervári Nemzeti Színház – „Prijut Komedianta”, a Comédie Française, a Toneelgroep Amsterdam, az NTGent, a Varsói Nemzeti Színház, a Hotel Pro Forma, a hamburgi Thalia Theater, az Ivan pl. Zajc Horvát Nemzeti Színház (Rijeka), a Münchner Kammerspiele, a Schauspielhaus Graz, a ljubljanai Mini Teatr, a Teatr Śląski im. Stanisława Wyspiańskiego (Katowice), a Tanztheater Wuppertal, a Radu Stanca Nemzeti Színház (Nagyszeben), a Craiovai „Marin Sorescu” Nemzeti Színház, a Compagnie L’Immédiat. A vidéki színházak közül fellépett a Nemzeti Színházban a Szegedi Nemzeti Színház, a tatabányai Jászai Mari Színház, a szombathelyi Weöres Sándor Színház, illetve a győri Vaskakas Bábszínház. _(7óra7)_|

Az államtitkár beszámolt arról is, hogy 526 millió forintot zárolnak a kulturális terület büdzséjéből, ez az utóbbi évekhez képest alacsony arány, és nem érinti az előadó-művészeti pályázatokat, gyakorlatilag a színházi területet sem.

Kiemelte: a kultúra egészét érintő nemzeti intézményi koncepciót szeretnének kidolgozni, amelyben hangsúlyos rész a finanszírozás évekre előre tervezhetősége. Ide kellene beemelni a határon túli színházak támogatásának ügyét is - mondta, hozzáfűzve: ez leghamarabb a 2015-ös költségvetésben valósulhat meg. Az államtitkárság levélben kéri fel szakmai javaslataik megtételére a határon túli színházak vezetőit, ennek nyomán az ősszel rendeznek újabb szakmai találkozót.

Répás Zsuzsanna nemzetpolitikai helyettes államtitkár elmondta: arra keresnek választ, hogy miként tudják összekapcsolni a határon túli színházak életét a magyarországi kulturális élettel. Mint mondta, a támogatási rendszert korábban átgondolatlanság jellemezte. Mivel plusz forrást nem tudnak bevonni, nem tudnak mást tenni, mint logikusabban, koncentráltabban adni a támogatásokat. Újragondolták a nemzeti jelentőségű intézmények programját, emellett Erdélyben külön nemzeti jelentőségű programokat is elindítottak a színházi élet szereplőinek bevonásával.

Csomós Miklós főpolgármester-helyettes arról szólt, hogy a fővárosnak mint a legnagyobb színházfenntartó önkormányzatnak, fontos feladata, hogy Budapesten megjelenjenek a határon túli színházak, együttműködések alakuljanak ki, hiszen ez termékenyítően hat a színházi kultúrára.

Elmondta, hogy a budapesti színházi keret egyik kiemelt támogatási célja a határon túli színházakkal való együttműködés. Ebből támogatják a fesztiválokat, a vendégjátékokat és koprodukciókat is, amelyeket a továbbiakban is szeretnének ösztönözni. Csomós Miklós szintén a rendszer újragondolását szorgalmazta. Mint mondta, a budapesti és vidéki színházakra egységes rendszerként kellene tekinteni, így össze lehetne hangolni a határon túli vendégjátékokat és fesztiválokat, a szervezést és a támogatást is.

Tóth Tibor, a Komáromi Jókai Színház igazgatója arról beszélt, hogy budapesti fellépéseiket tematizálni kellene. Mezei Zoltán, a Szabadkai Népszínház Magyar Társulata képviseletében elmondta: produkciós költségük csaknem egyharmadát teszi ki a magyarországi pályázatok alapján kapható támogatás, ezért fontos lenne számukra a kiszámíthatóbb rendszer. Bocsárdi László felvetette, hogy a normatív támogatás aránya legyen nagyobb, a kiszámíthatóság érdekében. Kiemelte: a magyarországi közönség nem ismeri a határon túli színházak jól sikerült előadásait, ezeket sorozatot játszva is bemutathatnák.

Vidnyánszky Attila a beregszászi színház művészeti vezetőjeként elmondta: a magyar államnak nyomást kellene gyakorolnia azokra az országokra, ahol a színházak működnek. Elfogadhatatlan, hogy azért, mert magyar nyelven működik egy színház, kevesebb támogatást kapjon. A debreceni színház leköszönő igazgatójaként szólt arról is, hogy a nemzeti színházak esetében a pénzosztásnál figyelembe kell venni, hogy ezek a teátrumok milyen szerepet vállalnak a határon túli színházak előadásainak befogadásában. Mint a Nemzeti Színház leendő igazgatója arról beszélt: már elkezdték az egyeztetést a József Attila és a Thália Színházzal a határon túli színházak összehangolt megjelenéséről.

Áder János köztársasági elnök csütörtök este a Thália Színház Új Stúdiójában a szemle keretében megtekinti a Kolozsvári Állami Magyar Színház és a Szatmárnémeti Harag György Társulat Dsida Jenő-estjét.

A bejegyzés trackback címe:

https://7ora7.hu/api/trackback/id/tr817998483

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása