Hétfőn leplezték le Szemes Mari emléktábláját a XIII. kerület Katona József utca 26. alatt, egykori lakóhelyén. Beszédet mondott Berényi Gábor rendező, színházigazgató, Jászai Mari-díjas, érdemes művész. A táblát lakossági kérésre az önkormányzat állította, melyet avatóbeszédében külön megköszönt a József Attila Színház egykori főrendezője. Az első koszorút dr. Tóth József polgármester helyezte el, majd Láng József színművész, az egykori pályatársak nevében.
Szemes Mari ma lenne 80 éves. 1932. május 7-én született a ma Szlovákiához tartozó Sasváron. Szüleivel később Budapestre költöztek, és Újlipótvárosban, a Palatinus házban találtak új otthonra. A később híressé vált színésznő fiatal lányként, szüleivel a Katona József utca 26-os számú házban, az I. emeleten lakott. Később elköltözött, de nem ment messzire: a Szent István park közelében, az Újpesti rakpart 29-ben lakott. Ezt a lakást már nem élvezhette sokáig, hosszú betegség után 1988. december 10-én hunyt el.
A Színház- és Filmművészeti Főiskolán Gellért Endre tanítványa volt, 1952-ben, 20 évesen kapta meg a diplomáját. Tehetsége már főiskolás korában igazi színházi szerephez juttatta: ő volt a Liliomfi egyik főszereplője, Erzsike, és játszhatta Ilmát is a Csongor és Tündében.
A főiskola befejezés után első szerződése a Madách Színházhoz kötötte, majd a mindenki számára kötelező vidéki két évben Szegeden játszott tovább. 1954-ben egy évadot a Petőfi Színházban töltött, ezután huszonkilenc évig volt a budapesti József Attila Színház vezető művésze. A XIII. kerület duplán volt az otthona, nem csak itt élt, de a második otthonának számító munkahely szintén a kerülethez kötötte. Az angyalföldi közönség a mai napig nagy szeretettel emlegeti szerepeit, ahogy a Katona utcai háznak a lakói is emlékükben őrzik a Szemes családot és a művésznőt. 1984-ben átszerződött a Nemzeti Színházhoz, amelynek haláláig tagja maradt.
A színház mellett a kamerák előtti szereplés sem volt idegen Szemes Maritól, 1949-ben állt először felvevőgép elé. Számos magyar filmben szerepelt és formált meg különféle nőalakokat, karakterfigurákat. Volt cselédlány, munkásasszony, korcsmárosné, nagymama. Művészi munkáját számos rangos kitüntetéssel ismerték el. Két alkalommal kapott Jászai Mari-díjat (1960, 1970), 1979-ben kiváló művész lett, a Kossuth-díjat 1985-ben kapta meg.
