Az elmúlt években a legnépszerűbb operaszerző Debrecenben Puccini volt: a Tosca és a Turandot után következik a Bohémélet. A világ összes operái közt is a Puccini operái vezetik a leggyakrabban játszottak listáját: a Pillangókisasszony áll az első, a Bohémélet a második helyen

Nyári Zoltán – Rodolfo

Ez a Puccini-opera gyakorlatilag Csehov. Nemigen van olyan opera, amelyet Sztanyiszlavszkij-módszer alapján, mikro-realista módon lehetne játszani, kivéve talán épp a Bohéméletet. Akár Csehov is írhatta volna. Puccini harcolt is azért, hogy színész-énekesek énekeljék a darabjait. Ez különösen érdekes mű, mert rettenetesen sűrű érzelmi váltások vannak a zenében megírva, nagyon nehéz dolga van a karmesternek. Az énekesnek pedig meg kell fejteni, hogyan lehet színészi játékkal ezeknek megfelelni - mondja Nyári Zoltán.

Miközben ez a gyönyörű zene szól, nem szabad „nagyokat" érezni, konkrét szándékokat kell játszanunk, amiket persze a zenéből kell, hogy kiolvassunk... Tehát adott a mértéktartó realizmus, és a kifejező, érzelmes aláfestő zene. E kettő között feszülő távolságból születik meg a költészet. Az opera elején például Marcello kérdezi Rodolfótól: mit csinálsz, és ő azt válaszolja: nézem, ahogy füstöl az összes kémény, a miénk meg nem füstöl. Puccini azt írja oda, hogy „ábrándozva mondja".

Mitől bohém az élet? Mitől bohémek ezek a fiúk? Ez a lázadó korszakuk, olyanok, mint a hippik, valamennyinek polgári felmenői vannak, de ők kiszakadnak a családból. Ennek fényében a darab arról szól, hogy Rodolfo és barátai Mimi halála által hogyan válnak felnőtté.

Nadine Duffaut a Bohéméletről

A Bohémélet számomra a felnőtté válás története. Itt vannak ezek a fiatalok, akik élik a maguk felelőtlen, bohém életét, de egy tragédia miatt végül fel kell, hogy ébredjenek. Megtapasztalják, hogy felelősséget kell vállalniuk a másik emberért. Rodolfo Mimi elvesztése által válik érett, felnőtt férfivá.

Mindez természetesen nemcsak a szövegkönyvből olvasható ki, hanem gyönyörűen kifejezésre jut Puccini zenéjében is. Soha nincs vége a partitúrának, sőt egy partitúra tanulmányozásának sincs vége soha.

Mimit rendszerint szűzies kislánynak ábrázolják, holott ez sem a zenében, sem a szövegben nem így van benne. Mimi azt mondja, hogy őt valójában Luciának hívják. Miért vesz fel tehát álnevet? Azért, amiért Musette is, mivel mindketten grisette-ek (könnyű lányok). Ezt bizonyítja az is, hogy nem habozik szeretőt váltani, és elmenni a vikomttal. Eleinte nincs tisztában betegsége súlyosságával, a harmadik felvonásban ébred csak rá, amikor Rodolfo lemond róla, hogy jobb élethelyzetet teremtsen számára a gyógyuláshoz.

1871-re, a Kommün idejére tettem az eseményeket, mert ez lehetővé teszi, hogy kicsit a forradalmi légkört behozzuk a diákokkal. Szeretem ezt a korszakot, gyönyörűek a korabeli öltözékek. És az itteni varroda csodálatosan dolgozik! Fekete-fehér, barna lesznek a domináns színek a látványvilágban. Az egyetlen élénk szín Musette jelmeze, mert ő az élet maga. Mellesleg ebben a korszakban nem használtak sok színt az öltözékekben. Ráadásul a zene már önmagában annyira színes, hogy nem érdemes még a jelmezeket is színezni.

A mi Bohéméletünk Párizsban játszódik, de éppúgy történhetne Budapesten vagy Debrecenben. Egyedül a diákok nyomorúságos életének legendája és a Kommün történelmi pillanata az, ami miatt Párizs mint helyszín fontos lehet.

Amikor elemzel egy darabot, az élettapasztalatoddal teszed. Nem tudsz elszakadni az életedtől, a kortól, amelyben élsz, és úgy gondolom, ebben a gyermeteg társadalomban a felnőtté válás problematikája nagyon lényeges.