7óra7

A konkrétumok felé
7óra7: (9/10)
Közösség: (4/10)

A konkrétumok felé

2012. 05. 22. | 7óra7

Anna Frank jegyzetek - Egyed Attila

A Rumbach Sebestyén utcai zsinagógában egy Anna Frank naplójából készült előadást bemutatni már-már hatásvadászat – gondolhatnánk. Csakhogy az előadás nem Anna Frank naplójából készült, hanem annak apropóján és mentén. Talán felesleges is ecsetelni, miért aktuális ez – gondolhatnánk. De ne tegyük. Ne legyünk teoretikusak, legyünk konkrétak. Ma Magyarországon ordenáré módon lehet nyíltan zsidózni, buzizni és cigányozni az utcán, a sajtóban, társaságban. Ki lehet - sőt tán helyenként sikk is - mondani, hogy nem volt holokauszt, hogy a cigányok bűnözők, hogy a buzik betegek. Ma Magyarországon nincs következménye az idegengyűlöletnek. Nem teoretikus, hanem effektív értelemben. Anna Frank naplórészletei ennek fényében érdekesek: hogy mi az, amit itt és most jelentenek egy zsidó kislány lejegyzett gondolatai a náci Németország eszetlen dühöngése közepette.

A bezárt zsinagóga hatalmas kupolája alatt zeneszerszámmal felvértezett színészek várnak minket, bár van, aki csak nyújtózik a díszles oszlopokon, amik a karzatot tartják. A színészek belaktak minden sarkot, minden zegzugot, majd egy kamerás ember jelenik meg, hátán egy LCD-monitorral, és elkezdődik a show. Két jófejeskedő, vicceskedő médiapatkány vezet minket körbe a tereken, mígnem a kissé elnyújtott prológus után megállapodhatunk egy mobil nézőtéren, amely azért mobil, mert a kerti műanyag székeket a színészekkel együtt nekünk kell gondosan elhelyezni a vasbeton padlóra kihúzott fekete nejlonszőnyegre. Az igazi színház ekkor kezdődik. Az eddig kedélyes interaktivitásban szárnyait bontogató előadásban egy szimpatikus középkorú pedagógus-féle jelenik meg, és arra kér minket, hogy a most következő jelenetekben állapítsuk meg: melyik ember mitől fél, ehhez pedig fiatal színészeket fog használni. Tényleg megnyerő a figura (Egyed Attila játssza mindentudó magabiztossággal), úgy beszél a félelemről, mint aki szőröstül-bőröstül érti azt, és meg szeretné értetni. Szinte észrevétlenül válik a kedélyes játék vérkomoly hatalomjátékká, a játékosok pedig használati tárgyakká - de semmi hatásvadászat, semmi felesleges teátralitás, ez megvolt, mehetünk tovább. Érettségi tételhúzás: holokauszt. Kisiskolás, hamis, lelketlen, betanult. Minden benne van - amit mondani kell –, csak épp a lényeg nem. Aztán újabb jelenet, újabb és újabb, minden konkrét, de semmi nem didaktikus.

Anna Frank jegyzetek - Egyed Attila, Dér Zsolt, Kovács András

Vidovszky György rendező az egyes lazán összekapcsolt, de nagyon is összefüggő jeleneteket könnyedén szerkeszti egymásba, a formagazdagság nem válik redundáns formahalmozássá, az olykori kihangosításokkal, a folyamatos helyszínváltásokkal és a jól belőtt tempóval pedig a visszhang is csak ritkán (pl. az érettségijelenetben) csapja agyon az egyes részeket. Egyébként remek érzékkel talál bele az interaktivitás arányába, pedig ha az ember belegondol, nem olyan könnyű rávenni egy heterogén, alkalmi társaságot arra, hogy a zsidótörvények tiltásra vonatkozó passzusait egymást túlharsogva zengjék egy zsinagógában. Hogy miért teszi mégis ezt mindenki egy rossz szó nélkül? Mert látszik, hogy a tizen-huszonéves fiatalokból álló színészek őszintén, mindenféle váteszi hajlamtól mentesen játsszanak, a nézőt felnőtt partnernek, játszótársnak tekintik, nem meggyőzni, hanem kommunikálni akarnak, és ebbe még az is belefér, hogy az előadás egyik pontján a fél társulatból agresszív kutyafalka válik, akik támadnak mindenkire, aki nem négylábú. Belefér, mert minden arányos, minden csak annyira konkrét, hogy csak megbökje a teoretikus vitákhoz szokott nagyvárosi értelmiségi erkölcsi érzékünket, mert az idegengyűlölet cseppet sem teoretikus. Itt van, itt. Itt. Itt.

Anna Frank jegyzetek

De _no para_, még lehet erről értelmesen is beszélni, akár egy diszkrét macskaalomszaggal megtámogatott, elhagyatott, belvárosi zsinagógában is. És az, hogy ez az előadás elkezdett valami olyan formát kutatni, amiben a drámapedagógia kilép a neki fenntartott gyermek- és ifjúsági rezervátumból, és elkezd a felnőttek felé is nyitni, nemhogy üdvözítendő tény, de ilyeténformán maga a megtestesült progresszivitás. Aktivitás nélkül ugyanis minden csak teoretikus, pedig itt a dolgok nagyon is konkrétan történnek.

És akkor konkrétan: kedves pedagógus olvasóink, ha bármit meg szeretnének értetni a felelősségükre bízott emberekkel arról, mit is jelentenek a fentebb felsorolt fogalmak, ne habozzanak az előadást beemelni a tanmenetbe.

A bejegyzés trackback címe:

https://7ora7.hu/api/trackback/id/tr368005371

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása