Az évad végével bezárják a József Attila Színházat – hallható sokfelől, állítólag hamarosan kiderül, mi a tényleges helyzet, a városvezetői szándék ezzel kapcsolatban, mert eddig csak maszatolásra tellett; még az is csak a költségvetési koncepcióból derült ki, hogy valakiben ez a gondolat felmerült. Milyen lehetőségek vannak? S hogy ne lehessen félreértés: vonatkoztassunk el a konkrét esettől, csak úgy általánosságban legyen az a kérdés: lehet-e színházat becsukni?

A válasz egyértelmű: lehet. Jogi szempontból is (a tulajdonos azt csinál, amit akar), erkölcsi szempontból is (a színházakhoz – apróbb módosításokon kívül – húsz éve nem nyúltak, miért ne lehetne most kezdeni?), gazdasági szempontból is (rengeteg adóforintot emészt el egy színház, éppen ideje lenne a közösségnek átgondolnia, mit szeretne támogatni, és milyen mértékben, a populáris tömegszórakoztató színház nagymértékű támogatását semmi nem indokolja), művészeti szempontból is (miért ne lehetne átszervezni egy kulturális struktúrát, a redundáns, nívó alatti rendszerelemeket kiiktatni?). Szóval: színházat bezárni nem ördögtől való, lehet tökéletesen indokolt, érthető és előrevivő – még ha sokaknak fájó – döntés is.

De mindezzel kapcsolatban van néhány megkerülhetetlen kérdés. Egy színház bezárása nem lehet ad hoc, hirtelen ötlet. Egy színház bezárása egy koncepcióból, egy határozottan körvonalazott, erős és mind társadalmilag, mind szakmailag megvitatott, összetett koncepcióból származhat csak. Van-e ilyen koncepció? Tudja-e a tulajdonos, hogy milyen kulturális célokat akar elérni? Vannak-e indokai annak, hogy miért _éppen azt a színházat_ akarja megszüntetni, amelyiket?

Ha ezekre van egzakt, érvelő, vitaképes válasz, ha van valódi koncepció, szervezési gondolat, netán – horribile dictu – kulturális elképzelés, akár bizony egy színházat is be lehet zárni. Ez a világ rendje.

Ha azonban ezekre a válasz nem egyértelmű, homályos vagy egyáltalán nem is létezik, akkor színházat bezárni nem szabad. És nem szabad hagyni. Még abban az esetben sem, ha az a színház igazából nem hiányozna senkinek. Ugyanis ebben az esetben _en bloc_ a színházat zárják be, vagdalkozva, dühösen, céltalanul támadva és pusztítva valamit. Márpedig az a valami nem csak az az egyetlen színház, hanem annál sokkal több.