7óra7

A verhetetlen neonszerelem
7óra7: (8/10)
Közösség: (10/10)

A verhetetlen neonszerelem

2010. 10. 18. | 7óra7

Faust belső harca, megismerésvágya, áruba bocsátott lelke egyetlen pillanatnyi boldogságért cserébe örök. Annyira örök, hogy akár ma is megtörténhetne. Minden bizonnyal így vélte ezt Kovalik Balázs rendező is, amikor hatalmas, finoman építkező, monumentális giccsparádé kíséretében színre vitte a Mefistofelét. Csavar nincs, a szerelem győz, mindent legyőz, és megmenti Faustot. Vakító diadalmenet, amiben a látvány mesél.
A történet mindenkinek ismerősen csenghet. Faust mindentudásra szomjazik, kiábrándult a világból, az emberekből, csak az tudja boldoggá tenni, ha övé minden titkok nyitja. Nem mellesleg némi szeretethiánnyal is küszködik. A sátán úgy dönt, hogy próba elé állítja, s ez a próba remek lehetőségnek bizonyul arra, hogy eldöntse menny és pokol harcát. Ők ketten bejárják a szétesett világok romjait, miközben Faust elveszíti szerelmét, Margheritát, aki azért bolondul és hal meg, mert elhagyja őt a férfi. Az ógörög záróképben Elena alakjában viszont visszatükröződik a lány alakja, akibe Faust igazi szerelembe esik első látásra. Ennek az ideális szerelemnek hála még a lelke is megmenekül az ördögtől. Megváltást kap, visszatér az Evangéliumhoz – amiben eddig is hitt –, a gonosz pedig veszít.
Mefistofele, Magyar Állami Operaház

Alul: Bretz Gábor
Kovalik pedig mindent megtesz, hogy az apró kis ötletekkel, a beépített némajátékokkal, táncokkal, a színészek alakításával, a látvánnyal a történet ellen dolgozzon. Ebben egyik legnagyobb fegyvere az Antal Csaba által tervezett, szinte sokkolóan sokrétű, telítően káprázatos díszlet. A padlózatból kinövő játékteremmel, tolható szoláriumokkal, emberekkel megtöltött, táncoló plasztikgömbökkel, neoncsövekkel, karácsonyfaégőkkel tárul elénk a látvány, amelynek legfontosabb eleme a színpad közepén álló és forgó, csigalépcsőkkel körbetekert hatalmas állványzat, ami lehet akár a Bábel tornya, lehet valamiféle végzet hegye, vagy dombja, lehet átjáró menny és pokol között, lehet a messzi távol is, sőt olykor még magára Istenre is utal az emelvény. Rengeteg jelentéssel töltődik az előadás során, de mindegyik jelentésében – köszönhetően a villódzó, sokszínű díszkivilágításnak – hatalmas, ágaskodó érzelembombaként áll a középpontban.
Ezt az érzelembombát, amelyet folyamatosan nyitogat az előadás, amelyre várunk, hogy felrobbanjon, ami igazából az előadásnak a lényege is, öleli közre Arrigo Boito többsíkú zenéje. Minden hangütésből pompáznak benne a dallamok: a misztikus, sötét ördögi zenétől kezdve, a mennyeien magasztos kórusműveken át, a játékos-könnyed dallamokkal és mélyebb témákkal együtt a hatalmas fináléig. Az előadás pedig hol ráfekszik erre, hol pedig ellene dolgozik. Az alvásra készülő városnál például épp a ritmusos, pörgős ütemű zene diktálja a tempót a házukat cipelő, mulatozó népnek.
A nép egyébként is fontos szerepet játszik az előadásban. Benedek Mari változatos színpompájú, csoportosító jelmezei segítségével egymás után több jelentést is hordoznak. Így lesznek angyalok, emberek, démonok, bizarr utópisztikus lények, de elsősorban mindezek együtt. Az emberek játékáról van szó. Ezt a játékot hangsúlyozza Fekete Attila távolságtartó, de az eseményekkel sodródó, kiüresedett Faustja. Az ő tenorjának a megváltás maga a fontos, mindvégig hívő ember, de ez a hit nem ad számára támaszt, hangja ezt a kétségbeesetten bizonytalan vívódást igyekszik visszaadni elsöprő erejével. Bretz Gábor végig játszik Mefistofele szerepével, mind gesztusaiban, mind energiát sugárzó basszbaritonjában egy őszintén és tisztán gonosz sátán sejlik fel. Ez a sátán nem sejti, hogy esélye sincs, éppen ezért mindvégig aktív, ahogy Bretz rengeteg eszközzel véghezvitt alakítása is. A jelmez a két főszereplőt is csoportosítja, sőt összeköti. Faust is és Mefistofele is végig vörösben van – előbbi tisztán, utóbbi árnyalatokban (még a rózsaszín is felsejlik), és ezt csak néha takarja el a fekete varázsköpeny – vagyis nagyon sok bennük a közös. Létay Kiss Gabriella elképesztő hangtávolságokat vet be azért, hogy a naiv és tiszta Margheritát a totális őrületnek adja át, majd Elenaként feltámadva végül beteljesítse a szerelmet. De a két nő útja egy: a meghasonlástól, a halálon át a beteljesedésig. Létay érzelmekkel, a jelenlétével és a hangokkal, hangsúlyokkal egyszerre, magával ragadó erővel, a határokat pontosan felismerve játszik. De hogy tulajdonképpen hol is a határ?
Mefistofele, Magyar Állami Operaház

Alul: Jelenet az előadásból
Nem a túlcsordulásnál, hiszen bár a zárókép olyan, mintha valakit egy hétig cukrozott, karamellás mézzel tömnének, mégsem válik sokká, hiszen rendkívül kimérten van adagolva, és csak az utolsó pillanatban derül ki, hogy igazából ez ennyi. Kovalik részéről nincs cinikus, vagy ironikus távolságtartás (ami azért néhol, a zenével való játékban felbukkan), hanem az van, amit látunk – mindenféle nyilvánvaló csavar nélkül. Néhol túlságosan is. Például az egy-két apró kis humoros pillanattól eltekintve sokszor hiányzik az előadásból a szellemesség. De lehetetlen elvonatkoztatni a jelenetek közötti átkötésektől, amik félóránként hidegrázást okozva teszik tönkre az előadás hangulatát. Mire az embert elkezdenék sodorni az események, legördül egy fekete függöny, egy elgondolkodtató felirattal – ami legalább segít értelmezni a zárást.
A befejezésben egy időzavarba és ily módon időtlenségbe kerülő, utópisztikus ógörög világ tárul elénk, aminek vége felé a két szerelmes a szolárumba fekszik be, hogy aztán az utókor megcsodálhassa őket. Persze miután a nézőtérről felpattanó Jézus megtapsolja őket, és felnyitja Faust szemét. A megváltás jön, de milyen megváltás? Neoncsövekkel, karácsonyfákkal, lógó drótokkal, elektródákon áttöltött szerelemmel? Ezt várnánk? Itt a gonosz őszintén gonosz, de ezzel még ő sem tud versenyezni. Egyszerűen nincs mivel szembeszállni, hiszen ez az egész konzervérzelmesdi nincs. Üres.

A bejegyzés trackback címe:

https://7ora7.hu/api/trackback/id/tr188002875

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása