7óra7

Jelenetek az idilli reneszánszból
7óra7: (6/10)
Közösség: (0/10)

Jelenetek az idilli reneszánszból

2010. 10. 03. | 7óra7

Vajon melyik művelődéstörténeti korszak jut először eszünkbe, ha meghalljuk az „ideális szépség” fogalmát? Természetesen a reneszánsz. De vajon mit jelent a gyerekeknek a reneszánsz? Mit lehet belőle nekik megmutatni, hogy közelebb érezzék magukhoz? Hát persze, hogy a játékokat, a táncot, a zenét és legfőképpen az „ideális szépséget”. Erre a feladatra vállalkoztak Pieter Brueghel egy képe nyomán Bozsik Yvette és Novák János táncosai, illetve bábosai.
Bemutatnak körtáncokat, birkózást, lovagi tornát, udvarlást, házasságkötést, lakodalmat, mindenféle autentikus játékot a kuglizástól a vaskarika gurítgatásáig, illetve a máig fennmaradt ugróiskoláig, úgy, hogy az előadás alatt szinte végig reneszánszkori dallamokat szólaltat meg a színpad szélén helyet foglaló háromtagú együttes. A bábozó színészek, amint lehetőségük nyílik rá, felhívnak egy-egy kisgyereket a színpadra, hogy bújjanak a szereplők bőrébe: lehetnek királyfik vagy királylányok, lejthetnek egy táncot egy táncossal, hintáztathatnak egy bábut.
A színpad szinte folyamatosan mozgásban van, így az előadás végig leköti a gyerekek figyelmét. A koreográfiák visszafogottak, megnyugtatóak, mégis lendületesek. A reneszánsz idillt közvetítik, akárcsak a zene, kellemes, lágy hangzásvilágával. A dalszövegek túlnyomórészt vallási témájúak, amiből a 6-10 éves gyerekek még nem valószínű, hogy túlzottan sokat megértenek. A színdarab azonban, hallatlanul látványos, ideálisan szépek a mozgások és ötletesek a bábok. A két férfi birkózópárbaját például egy olyan jelmezbe öltözött színész játssza el, aminek két feje van, négy karja és négy lába. Miután vége egy bábjelenetnek, a bábszínészek mindig felfedik az ifjú nézőközönség előtt a jelmezük vagy bábjuk titkát.
Mindössze egyetlen egy probléma van a rendezéssel és jelenetek összeállításával, hogy nem mesél el egy történetet, nincs benne összetartás. A látvány persze leköti a gyerekek figyelmét, de a reneszánsz atmoszféra valamiért nem tud megteremtődni. Nem időutazás az előadás egy régi korba, ahol még minden nyugodtabb és lassúbb volt, hanem inkább egy 21. századi hagyományfelelevenítő próbálkozás.
Ettől függetlenül nem rossz próbálkozás. Főleg így, hogy a gyerekeket az előadás után csoportokra osztják és megtanulhatják a táncokat, kézműves fogalakozáson vehetnek részt és kipróbálhatják a bábokat. Érdekes, kedves és szép, csak hiányzik belőle a szervesség. Mindezek mellett, valahogy kicsit szokatlannak hat, hogy a felnőtt színészek játszanak a színpadon, a gyerekek pedig a közönség soraiból nézik.

A bejegyzés trackback címe:

https://7ora7.hu/api/trackback/id/tr998004347

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása