Twitter Facebook

Ókovács Szilveszter a Magyar Állami Operaház élén


2011. augusztus 22., 17:00

Images_8850
Ókovács Szilveszter
Ókovács Szilveszter operaénekest, a Duna Televízió vezérigazgatóját nevezte ki augusztus 22-i hatállyal Orbán Viktor miniszterelnök a Magyar Állami Operaház kormánybiztosának, az dalszínház főigazgatói munkakörének betöltéséig, de legfeljebb két éves időtartamra – adta hírül az MTI. A 7óra7 értesülései szerint a döntés már augusztus 20. előtt megszületett, de bejelentésére csupán most került sor. A dalszínháznak június 3. óta nincs kinevezett főigazgatója, az intézmény vezetői feladatait előbb Mozsár István ügyvezető igazgató, az ő lemondása után pedig Kovács János első karmester látta el.

Az Orbán Viktor által szignált kormányhatározat alapján Ókovács Szilveszter irányítja az Operaház működését és ő gyakorolja a főigazgatói jogkört, illetve a munkáltatói jogokat is. Felügyeli az Operaház vagyonkezelésében lévő állami tulajdonú ingatlanok működését és az Erkel Színház rekonstrukciós munkálatait is – tette közzé a Szijjártó Péter által aláírt közleményében a Miniszterelnökség.

A közlemény szerint ezen kívül a kormánybiztos javaslatot tesz a fővárosi zenés színházi struktúra átalakítására is, kidolgozza a magyar zenekultúra fejlesztésének koncepcióját, melyben a vezető szerepet a Magyar Állami Operaház tölti be. A kormánybiztos tevékenységét a miniszterelnök irányítja, feladata ellátásáért Orbán Viktornak felelős.

Ókovács Szilveszter meglehetősen bizonytalan helyzetben veszi át az intézmény irányítását. A Nefmi márciustól összesen 911 millió forintot zárolt az intézmény költségvetéséből, miközben az Operaház a következő évad műsortervét már meghirdette – az eredeti, a több mint ötmilliárd forintos költségvetés alapján. Sőt: a 2011/12-es évad bemutatóihoz kapcsolódóan a szerződések is megköttettek. A Nemzetierőforrás-minisztérium eddig nem tudta garantálni, hogy az Operaház visszakapja a garantált összeget, vagyis az évad megvalósítása bizonytalanná vált. Eközben folyik az új bérletek árusítása (bár az évadterv megváltozása miatt vissza lehet vonni a bérleteket – ahogyan ezt a József Attila Színház új igazgatója is bejelentette – csakhogy kérdés, ez a lépés mekkora bizalomvesztést okoz a közönségben). Őszre ígérték az Erkel Színház újbóli megnyitását is, ennek a fedezete is kérdéses.

Számos forrásunk szerint az utóbbi másfél évben komoly belharcok folytak a társulaton belül, Kovács János első karmester egyenesen úgy fogalmazott egy nyilatkozatában, hogy maga a társulat is elsorvadt, és a magyar operajátszás mint olyan, jelenleg nem létezik. Mint mondta: szeretnék, ha az Operaház megint úgy működne a jelenlegi szerényebb lehetőségek között, hogy ismét társulata legyen, melynek tagjai nem érzik kiszolgáltatott helyzetben magukat.

Az Opera-kormánybiztos távozik a Duna Televíziótól és kötelékben szeretne repülni

Feladatairól Ókovács Szilveszter az MTI-nek hétfőn elmondta: „A Duna Televízióban körülbelül egy hónapon belül »elvarrom« a szálakat, és az ügyeket tisztességgel lezárva elhagyom a vezérigazgatói posztot. Szerintem a törvény szelleméből ez következik.”

Úgy látja, hogy a szeptember 5-i társulati ülésig tisztába kell jönnie a több hónapja gazdátlan dalszínház helyzetével. Érdemben tehát nem véli elsődleges feladatának a létszámleépítést, hiszen nincs túlduzzadva az intézmény állománya.

„Erősen gondolkodom az Erkel Színházban, a miniszterelnöktől is arra kaptam bátorítást, hogy ott egy komolyabb »ráncfelvarrást« csináljunk. Egy félmilliárdos összegből szerintem látható változásokat lehetne elérni valamelyest az öltözőkben és a közönségforgalmi részeken. Nem lesz forgószínpad, de egy későbbi nagyarányú felújítás koncepciójához illő munkát elvégezhetnénk. Az Erkel Színház közönségére szükségünk van.”

Arra a kérdésre, hogy a Budapesti Operettszínház helyzetét érinti-e a fővárosi zenés színházi struktúra átalakítására teendő javaslat, Ókovács azt válaszolta, hogy akár ezt is jelenthetné, de inkább azt, hogy ő is készítsen koncepciót. „Kell Budapesten musicalszínház, de engem elsősorban a klasszikus operett érdekel, az a nívó, amit egy operaházi együttes felmutathat, például az Erkel Színházban.”

Images_8849
Ókovács Szilveszter

A „kidolgozza a magyar zenekultúra fejlesztésének koncepcióját” feladatkörről pedig úgy vélekedik a kormánybiztos, hogy jó lenne a magyar operajátszást egy olyan láncra felfűzni, amely munkalehetőséget kínál. „Az opera igenis tömegműfaj, de nem várható el, hogy valaki mondjuk Lentiből rendszeresen elutazzon Budapestre. Számára közelebb kell lehetőséget teremteni. A miniszterelnök azt is mondta, hogy a legjobban dotált állami intézménynek kötelessége szinte vezérhajóként részt venni a magyar zenekultúra megújításában, a kórusmozgalomtól kezdve az oktatásig, persze összefogva a Zeneakadémiával” – jelentette ki Ókovács Szilveszter.

Az őszi évadtervhez egyelőre nem nyúl hozzá a kormánybiztos, de a továbbiakról szeptember 5-ig tájékozódik, lát kérdéses pontokat. Szeretné, hogy Kovács János, mint első karmester részt vállaljon a műsortervek kidolgozásában. Ugyanakkor azt látja, hogy egy komoly fiatal karmesternemzedék van, amelyikre támaszkodhatna, ezek között szívesen együtt dolgozna Héja Domonkossal, de másokkal is „kötelékben” szeretne repülni. Győriványi Ráth Györgyöt Ókovács remek karmesternek tartja, olyannak, aki járja a világot, és az a véleménye, hogy vezényeljen az Operaházban is, de nem érdemes idebéklyózni fő-zeneigazgatóként. A társulatról azt vallotta: „Szeretném szeretni az énekeseket, ha hagyják magukat szeretni.”

A jelenleg üres balettigazgatói posztra is van jelöltje, egy világjáró és aktív magyar férfi táncos személyében.

MTI

Ókovács Szilveszter életrajza

Forrás: okovacs.hu

Ókovács Szilveszter Veszprémben született, 1969. december 31-én. Operaénekes (lírai bariton), zenekritikus, publicista, rádiós és televíziós műsorvezető, szerkesztő. Eddig a Duna Televízió vezérigazgatójaként és a Zeneakadémia gazdasági tanácsának elnökeként dolgozott.

Images_8851
Fotó: Máthé Zoltán (MTI-fotó)
Ókovács Szilveszter

Zenei tanulmányainak színtere az első időkben szülővárosa: a veszprémi Csermák Antal Zeneiskolában előbb Nagyiván Éva trombitára, majd tíz éven át Szuromi Miklós harsonára tanítja. Tagja több helyi fúvószenekarnak és rézfúvós utcazene-formációnak, amelyekkel kiskamaszként bejárja fél Európát. A középiskolás évek alatt funky-együtteseket alapít, basszusgitárosként, pozanistaként vesz részt bennük, dalszövegeket ír – és énekel. Klasszikus énektanulmányait Ötvös Károlynál kezdi, zongorázni ezalatt Lechner Ildikótól tanul.

A megyeszékhely Lovassy László Gimnáziumában érettségizik, majd két különböző, egyformán sikeres felvételi után – az ELTE jogi kara helyett – a győri Zeneművészeti Főiskolát választja. 1992-ben itt végez mint magánénektanár és kamaraművész. A budapesti Liszt Ferenc Zeneakadémia 1993-ban következik, itt a második évfolyamba, Keönch Boldizsár professzor osztályába nyer felvételt. Három szak együttes elvégzése után 1997-ben veszi át diplomáit mint operaénekes, énekművész és magánének művésztanár. Operaszaki rendező-tanára Békés András Kossuth-díjas rendező, oktatja Patkó József operaházi főkorrepetítor, tanszékvezető és Medveczky Ádám, ugyancsak Kossuth-díjas karmester.

Énekesként már 1991-től Európa számos országában lép fel dalesteken, oratórium-hangversenyeken és operaelőadásokban, többek között Kocsis Zoltán, Medveczky Ádám, Héja Domonkos, Ligeti András és Németh Pál keze alatt, egyebek mellett a Nemzeti Filharmonikusok, a Magyar Állami Operaház Zenekara, a Danubia Szimfonikus Zenekar, a MATÁV, a MÁV és a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, a Liszt-Wagner Zenekar és a Capella Savaria, illetve a Savaria Barokk Zenekar közreműködésével. 1996-tól a Budapesti Kamaraopera, 1997-től a Nemzeti Filharmónia szólistája. Utóbbi hangversenyrendező cég szervezésében néhány év alatt mintegy 300 alkalommal énekel és konferál fővárosi, illetve leginkább kistelepülési iskolákban, művelődési házakban is „Mozart-kommandóként” emlegetett, több szereplős ifjúsági operaműsora „frontembereként”. Pergolesi kamaradarabja, Az úrhatnám szolgáló salgótarjáni, és Donizetti egyfelvonásosa, A csengettyű zeneakadémiai rendezése után 2000-ben állítja először színpadra Mozart daljátékát, A színigazgatót. Számos rádiófelvétele és néhány tévészereplése után 2007 novemberében jelenik meg portrélemeze, a Képhiba. 2009 őszén forgatták a Poppea megkoronázása című Monteverdi-operafilmet, amelynek kabinetszerepeiben látható, a legutóbbi hangversenyszezonokban – önálló Képhiba-programjain túl – Schubert Winterreiséjével dalesten, egy Madarász-művel pedig a MÁV Szimfonikusok bérletében lépett fel, illetve Schumann- és Mahler-dalciklusokban, Erkel-esteken, Brahms-duettekben, Liszt-dalokban, valamint két Bach-szólókantátában volt hallható.

Tanítással egy évtizede telik: 1991/92-ben – még az intézmény hallgatójaként – a győri Zeneművészeti Főiskola óradíjas oktatója, 1992/93-ban a budapesti Kodály Zoltán Ének-Zenei Általános Iskolában hangképzést tanít. 1996-tól 2000-ig a váci konzervatórium magánének- és operatörténet-tanára, és az Aranytíz Musical Stúdióban is több évig képez fiatalokat, illetve korrepetítorkodik. 2001-ig foglalkozik magánnövendékekkel is.

Közéleti tevékenysége 1999-től indul, ekkor fejlesztési tanácsadó az Oktatási Minisztériumban, 2000-től 2002-ig pedig a Miniszterelnöki Kabinet parlamenti tanácsadója. 2001 és 2005 között operaházi tag: 2001-ben az Erkel Színház vezetője, azután 2002-től három éven át a Magyar Állami Operaház kommunikációs igazgatója. A Filharmónia felkérésére – alkalomszerűen – máig vezet ifjúsági hangversenyeket a budapesti Zeneakadémián, az Operaházban és a Művészetek Palotájában. 2011 március elsejétől a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem gazdasági tanácsának tagja, április 28-tól elnöke.

Cikkei 1998-tól jelennek meg különböző lapok és honlapok hasábjain. A Heti Válasz alapító munkatársa, 2001-től 2005-ig a lapba rádiókritikákat és publicisztikákat ír. 2005-től heti recenziórovata van a Magyar Nemzetben. Interjúi jelennek meg a KépMás című családmagazinban. A 2009 decemberében induló Nagyítás című irodalmi-kulturális hetilap egyetlen megjelent évfolyamában lemezkritikai rovatot vitt.

Rádiós műsorvezetőként 1989-ben kezd működni a veszprémi Radio Jamben. Hosszú szünet után 2001-2004 között a Bartók Rádiónál készít műsorokat. A 2007 tavaszán sugározni kezdő Lánchíd Rádióban három és fél éven át fut újrabeszélő belpolitikai órája, az Indigó (Vitézy Zsófiával váltásban). 2009 decemberétől tévéelnöki kinevezésééig, majd egy éven át a Klasszik Rádióban vezet műsort.

2001-től a Satelit TV riportere az Operapáholy című Juhász Előd-műsorban, majd Borókai Gábor invitálására 2002 decemberétől az induló Hír Televízió műsorvezetője, szerkesztője. Műsorai a kezdetektől nyolc éven át: Reggel, ARTéria, Főszerepben, Hír + Háttér, Lapzárta, Különkiadás (Rákay Philippel váltva), Politikai Barométer, Esti Gyors, Lapzárta Extra, Rájátszás, Negyedik, Civil Kaszinó, Vonalban. 2010 november 18-án nevezték ki a Duna Televízió vezérigazgatójává.

Vezetése idején nyerte el a Duna Televízió a magyar uniós elnökség host broadcasteri feladatait. A közmédia egységesítési folyamatában elnöksége alatt a Duna munkatársainak nagyjából egynegyedét elbocsátották.

Díjai: Artisjus-díj (2007, „a kortárs magyar zene népszerűsítéséért”), Mikszáth Kálmán-díj (2009, „a polgári hagyományok művészi és újságírói ápolásáért”), Szervátiusz Jenő-díj (2010, „a nemzeti kultúra értékeinek bemutatásáért”), Országos Polgárőr Szövetség Sajtódíja (2010, „közéleti tevékenységéért”), Pest Megye Sajtódíja (2010, „a megye hiteles bemutatásáért, kötődéséért”).

Az Opera-ügy a 7óra7-en:

>>> Lemondott az Operaház megbízott főigazgatója – Átmenetileg Kovács János vezeti a dalszínházat
>>> Győriványi Ráth: az Operaház vezetése egyeztet a fenntartóval
>>> Mély morális válság – Kovács János az Operaház helyzetéről
>>> Még mindig nem döntöttek az Operaház főigazgatójáról
>>> Fékezzék meg a jelenlegi Opera-vezetés ámokfutását
>>> Orbán Viktor dönti el, ki vezeti az Operaházat
>>> Az operaénekesek szavanként cáfolják Győriványi Ráth állításait
>>> Győriványi-Ráth szerint ő nem felel a foglalkoztatásért
>>> Másként számol a Magyar Operaénekesek Egyesülete
>>> Opera-ügy: A miniszterelnöknél lobbiznak Horváth Ádámért
>>> KIM: Nem érkezett jelentés az Operaház biztosától
>>> Nincs döntés az Operaház vezetéséről
>>> Opera-ügy – Elnapolt demonstráció
>>> Távozik az Operaház éléről Horváth Ádám
>>> Felajánlotta lemondását Horváth Ádám
>>> Közigazgatási Minisztérium: Mégsincs kinevezett Operaház-főigazgató
>>> Horváth Ádám a Magyar Állami Operaház főigazgatója
>>> Opera-ügy – A Magyar Színházi Társaság a bizonytalanság feloldását kéri
>>> Frankó Tünde nyílt levele az Operaház elmúlt hat hónapjáról
>>> Eredménytelen lesz a pályázat? Összeférhetetlenség gyanúja az Operaház igazgatói pályázatát bíráló bizottságban
>>> „Itt félnek az emberek” – Egyre nagyobb az elégedetlenség az Operaházban
>>> Lobbik az Operaház igazgatói pályázata körül?

Címkék

5 hozzászólás

MIZUM 4 éve

n

MIZUM 4 éve

Nagyon nagyon ívű tervek, csak nem mindegy, hogy kiben bízik, illetve ki segíti a munkáját. Ókovács Szilveszter már ki is hirdette a büfé pályázat nyertesét, a MEDÚZA Kft-t, akik tetemes tartozást halmoztak fel az Operaházban az eddigi
bérleti díj ki nem fizetése miatt. Miért és kinek volt ez olyan fontos, hogy azonnal kihirdesse, tájékozódás nélkül. Az állami vagyonnal így kell felelősen gazdálkodni?

MIZUM 4 éve

5

MIZUM 4 éve

Hogyan kerül kormánybiztos az élére egy költségvetési szervnek. Már mindent lehet a 2010. 43. tv. közigazgatási feladatra és közigazgatási szerv átszervezése esetén lehet kormánybiztost megbízni, irányítási és akkor sem munkáltatói jogkörrel, egy önálló költségvetési intézményben. Milyen jogszabályi értelmezések ezek? Hirtelen hogyan lett az operaház – amely nem közigazgatási intézmény – irányítása kormányzati feladat? Hipp-hopp átkerült a minisztériumtól, de könyörgöm az operaház nem „hatósági” jogkörrel felruházott intézmény! Kié volt ez a zseniális ötlet és közben csak az előadóművészeti törvényt kellene betartani, miszerint az eredménytelen pályázat után 30 napon belül ki kell írni a pályázatot, és ezt nem Ókovács Szilveszternek kell eldönteni. Egy újabb bukása az OV kormány aparátusának a jogtudományokból, gragtulálok az előkészítésért, csak azt sajnálom, hogy kevesen veszik észre az átverést.

MUZIM 4 éve

Gara nádor visszahozta Mozsárt, havi 1,3 milláért, s még jár neki 50 ezer telefonpénz és ugyanennyi benzinpénz akkor, amikor megszámlálhatatlan kifizetetlen számla tornyosul még anyagiak hiányában. Mondjuk ehhez tartozik az is, hogy az előző két vezető 970 ezerért vezette a házat. Hírlett, csak szponzor segítségével tudták megvalósítani az első két premiert, és sorjában dőlnek be a nevesincs külföldiek. A hétvégi hangversenyek az operától veszik el a közönséget és egyben a bevételt is.
A délelőtti előadások elmaradása az ifjúság esélyeit csökkenti, és ez is bevételkiesés. Túlórával felesleges magyarázkodni, mert ésszerű repertoárszerkesztéssel és munkabeosztással minden megoldható lett volna.
Kb. 80 előadás esett ki az évadból. Mi ez, ha nem felelőtlen gazdálkodás.
És miért kellett újból kormánybiztost kinevezni, ha volt egy szabályosan lezajlott pályázat, amit a miniszterelnök felülírt… Mégpedig úgy, hogy a kormány által kezdeményezett átvilágítással, annak elkészülte után senki sem foglalkozott, azt a fiókba tették. Szőcs Géza meg Harangozó támogatta, akit őszi túlkapása miatt már nem lehetett kinevezni. A jó svádájú kovácsmesternek meg jó protektora volt, saját maga. Az előz biztos viszont teljesen magára maradva, jól ellehetetlenítve került, nem kis lelki nyomás alatt megalázó helyzetbe, amit a kényszerű lemondás követett. Ilyen világban élünk. Meglátjuk, most mi következik.