Hogy az önismeret és a boldogság valamilyen szinten egymástól függő dolog, az szinte bizonyos. Az önismeret pedig még annál is keményebb meló, mint végiggürizni heti öt nap nyolc órát, azt mantrázva, hogy „én fontos vagyok, fontos amit csinálok, fontos hogy élek”. Ebben azonban nem túl nehéz megcsömörleni, a gondosan kimunkált frusztrációk pedig izgatottan várják, hogy mikor törhetnek felszínre.
Mit jelent számunkra az a gyakran használt szókapcsolat, hogy: „úgy szeretnék boldog lenni”. Biztos mindenkinek mást. És mi van akkor, ha ezeket ütköztetjük?