Mi van, ha életmentő erkölcsi lózungjainkra épült kártyavárunk leomlik, öncsaló üres frázisaink hamissága kristálytisztán kezd zakatolni a fülünkben, és eltűnik a homok, amibe beledughatnánk a fejünket? Mi történik akkor, ha kénytelenek vagyunk belenézni egy olyan tükörbe, amiben csak akkor kezdenek el körvonalazódni kontúrjaink, ha illúzió-maszkunk elkezd mállani? Mi történik velünk, ha a talaj egy pillanatra kicsúszik a lábunk alól, és kénytelenek vagyunk szembenézni a legrettegettebb kérdéssel?
(tovább)„Ha csak egy pillanattal előbb hal meg egy gyógyíthatatlan beteg valaki által, azt bűnnek nevezik, ha egy pillanattal később, a természet által, azt meg isteni kegyelemnek...
(tovább)