Középen ül egy ember, egyedül. Ő Máthé Zsolt. Foglalkozására nézvést játékos. Játszik a színpadon a szerepekkel (főleg a kicsikkel, mert az Örkényben így alakult) és a színházzal, játszik a hangokkal és a szavakkal. Sokszor mindent egy lapra tesz fel, a színmű-felvételire például Bobby monológját viszi – és halálos komolysággal (amit ezúttal Száraz Dénes idéz fel nagyszerűen) előad egy részletet a Dallasból. Sokszor azonban nem tud sem egy, sem több lapra feltenni semmit, frusztrált és komplexusos személyiség. Ráadásul szemüveges. A Máté Gábor ex-osztálya tagjainak életét feldolgozó nyári sorozat negyedik darabját láttuk.
(tovább)