Premierajánlónkban nemcsak mi beszélünk a bemutatókról, de alkotókat is megszólaltatunk.
Szájon lőtt tigris / Nemzeti Színház, Bajor Gizi Szalon / január 13. 19.30
„Olt Tamás Rejtő Jenős, sanzonos, kalandos, légiós, fordulatos, tizennégy karátos estje, zenékkel és minden bizonnyal!” – írja a színlap az Olt Tamás és Vaszkó Bence által szerzett produkcióról, amelyben Olt Tamás egymaga lesz… ki is? – Rejtő Jenő több hőse – felelte Olt Tamás. – Régóta kedves szerzőm Rejtő Jenő, és tudom, hogy a műveinek feldolgozásai nem szoktak sikeresek lenni. Talán A meztelen diplomata című fekete-fehér film nem volt kudarc, és talán a rajzfilm megfelelő műfaj lenne hozzá, de minden egyéb tapasztalat azt mutatja, hogy Rejtő regényeit nem érdemes adaptálni. Én nem is erre teszek kísérletet ebben a kis szobaszínházban, a Bajor Gizi Szalonban, hanem magát Rejtő Jenőt, az ő figuráját és sorsát készülök megidézni.
A kiindulópont a második világháború, Voronyezs környéke, ahol a munkaszolgálatos író eltűnt. Az „eltűnt” minősítés azt jelenti, hogy nem volt két tanú és jegyzőkönyv arról, hogy meghalt. Keresik a hősei, akik úgy beszélnek róla, mint barátjukról. Gorcsev Iván és a többiek mesélnek, az ő segítségükkel bejárjuk Rejtő életének különböző helyszíneit, Berlint, Párizst, az idegenlégiót és persze a korabeli Pestet. Életrajzi jellegű színpadi történet készül tehát, sok zenével, amihez Grósz Zsuzsanna lesz a segítségemre különböző hangszereken.
A Szájon lőtt tigris a január 13-i bemutató után január 25-én és február 15-én szerepel műsoron.
Fekete zaj / Miskolci Nemzeti Színház, Játékszín / január 13. 19 óra
Bulvár – hír – TÁNC – művek, így hirdeti a színlap a Ditzendy Attila novellája alapján készült produkciót, amelynek rendezője Novák Péter, koreográfusa Kozma Attila. Az előzmény 2002-ig nyúlik vissza, akkor mutatták be Miskolcon az eredetit. Vajon felújítás vagy újrafeldolgozás a mostani premier, ezt kérdeztük a koreográfustól. – Mozgásában változik – mondta el Kozma Attila –, képzettebb táncosok dolgoznak ebben az előadásban, így technikailag erősebb koreográfia készült. Gesztusaik, egymáshoz való viszonyuk maibb, érthetőbb a fiatalok számára. Fontosnak tartottam mozgásában „leporolni” az előadást. A próbák folyamán a táncosok sokszor önkéntelenül is másképp reagáltak helyzetekre, butaság lett volna ezt nem szem előtt tartani. Ugyanakkor a dramaturgián nem változtattam. A darab annyiban más, hogy mai fiatalok táncolják. Megmondom őszintén, néha megijedek a próbákon. Ahhoz képes, ahogy mi azt anno Péterrel (Novák Péter rendezővel) táncoltuk, ők már sokkal „kegyetlenebbek” bizonyos szituációkban. Rámenősebben, agresszívebben fogalmaznak. Profi táncosok, tisztában vannak a jelenetek súlyával, tartalmával, de mégis félelmetesek sokszor. Az elgondolás nem változott!
Sokat változott a világ? És a főszerepet játszó Szegedi Dezső? – érdeklődtünk tovább a koreográfustól, aki szerint a világ nem sokat változott, vagy ha mégis, akkor semmi esetre sem előnyére. Durvább, közönyösebb, elutasítóbb, agresszívebb lett azóta a világ. – Szegedi Dezső egy bölcs, szeretni való, szeretetre éhes figura ma is a darabban – felelte Kozma Attila –, akire nekünk egy kicsit jobban vigyáznunk kell a próbák alatt. Felemelő érzés látni, ahogy a fiatal táncosokkal dolgozik. Rengeteg tanáccsal segíti a munkájukat, sokat mesél, félrevonja őket, megbeszélnek szituációkat. Megtisztelő számunkra ismét egy színpadon dolgozni vele.
A Fekete zaj a bemutató után január 18-án látható.
