7óra7

Premier7

Premier7

2016. február 22 - 28.

2016. 02. 17. | 7óra7

Megújult premierajánlónkban nem csak mi beszélünk a bemutatókról, de az alkotókat is megszólaltatjuk.

premier7_logo.PNG

Kistigris és Kismackó / Budapest Bábszínház / február 25., 18 óra

Az osztrák író-illusztrátor, Janosch történeteit a folyóparton élő két barátról Kolozsi Angéla írta és állítja színpadra. Az előadást 3 éves kortól ajánlják az alkotók. Az előadásban játszó színészek közül Pallai Marát és Teszárek Csabát kérdeztük arról, hogyan működik az bennük, hogy az egyik nap egy kifejezetten felnőtt előadásban játszanak, mint például a Kabaré, majd másnap egy kisóvodásoknak szóló mesében.

kist_2.JPGKistigris és Kismackó - Teszárek Csaba és Pallai Mara a próbán (fotó: Éder Vera)

Teszárek Csaba:
Minden színész álma, hogy sokfélét játszhasson, ez azonban sok energiát és hatalmas koncentrációt igényel. A báb nem korosztály, hanem műfaj, ezért a nap bármely szakában játszhatunk – gyerekeknek délelőtt és délután, középiskolásoknak és felnőtteknek este –, Kismackótól Az ember tragédiája Ádámjáig bármilyen karaktert. Ez nagy nyitottságot és óriási játékkedvet igényel, de mindenekelőtt testi és lelki kondíciót. Az élsporthoz tudnám hasonlítani: olyanok vagyunk, mint a többpróbázók, akik mindig az adott versenyszámra összpontosítanak. Folyamatosan edzésben kell lennünk, viszont kizárólag a jelenre, az adott pillanatra kell figyelnünk.

Pallai Mara:
Az, hogy egyik nap gyerek-, a másik nap pedig felnőttelőadást játszunk, teljesen normális, sőt az is gyakori, hogy egy napon belül játszunk több korosztálynak. Mostanában például volt, hogy napközben az ovisoknak készülő Kistigris és Kismackó próbái zajlottak, este 18 pluszos Kabaré-előadás. Mindezek mellett a próbák és az előadások változó időpontjai miatt alig van esély arra, hogy beálljon egy rendszer, erről le kell tenni, egyszerűen el kell engedni, hogy mindenáron erre törekedj. Bármelyik napszakban érhet feladat, ezért állandó készenlétben kell lenni. A titok – már ha van – a koncentrációban rejlik.

A legkülönlegesebb felfedezésem a korosztályok kapcsán egyébként a csecsemő-előadásokhoz kötődik. A győri Vaskakas Bábszínházban 130-150 csecsemő-előadást játszottunk le, és azt tapasztaltam, hogy a ritmusra épülő humor életkortól függetlenül működik: beszélni nem tudó pici babáknál ugyanolyan nevetést vált ki, mint nagyobb gyerekeknél vagy felnőtteknél.

Az előadást a bemutatót követően februárban 27-én, 28-án, 29-én, márciusban 10-én, 13-án, 14-én és 20-án is láthatják az érdeklődők a Budapest Bábszínházban.

Liliom / Miskolci Nemzeti Színház / február 26., 19 óra

Nem sok színdarab van, ami annyira üzembiztosan ríkatja meg a nézőit, mint Molnár Ferenc Liliomja. A cselédlány és a körhintás-csalogató szerelmének a történetét Szabó Máté állítja most színpadra Miskolcon, Simon Zoltánnal mint Liliommal, és Czakó Juliannával Juliként.

lili_plakat_kis.JPGA rendező arra a kérdésünkre válaszolt, hogy mi érdekelte őt ebben a darabban: „Sokféle dramaturgiában előadták már ezt a történetet, én Molnár Ferenc eredeti dramaturgiája mellett döntöttem. A leginkább annak a kontrasztja izgatott, hogy kívülről milyennek tűnik egy kapcsolat, és belül milyen titkai vannak. Sohasem szándékosan lépünk a helytelen útra. Mindannyian tévelygünk, és ha valaki képes elnézni a tévelygésünket, akkor valóban megszűnhetnek a hibáink. Néha valaki meglát bennünk valami olyat, amit a külvilág nem. Szerintem nagyon ijesztő tud lenni, ha valaki olyannak lát bennünket, amilyenek igazán mélyen vagyunk, és sok esetben ez elől el akarunk menekülni.

Az előadás a bemutatót követően februárban 27-én, márciusban 4-én, 5-én, 6-án , 9-én, 10-én, 16-án, 17-én, 24-én, 25-én, 26-án és 30-án is látható a Miskolci Nemzeti Színházban, a Nagyszínházban.

SUGAR – Van aki forrón szereti / Magyar Színház, Budapest / február 26., 19 óra

Peter Stone könnyed történetét a nőnek öltöző két zenészről és a szerelemről Méhes László állítja színpadra. Az előadás főbb szerepeiben Csőre Gábor, Pavletits Béla, Andrádi Zsanett és Simon Boglárka, illetve Csarnóy Zsuzsanna és Udvarias Anna látható váltott szereposztásban.

Szeretek bolondozni, de necces, ha nem jön be, mindenesetre ez a szerep igazán jó lehetőség arra, hogy más - remélem érdekes - oldalamról mutatkozzak be, és persze ha sikerül (Isten adja! Lekopogom...), akkor csodálatos örömjáték. A legnagyobb nehézséget számomra a koreográfia jelentette. Sokáig csavartam magamat, míg a Bécivel (Pavletits Bélával - a szerk.) vagy a csajokkal el nem röhögöm magam a jelenet közben! Ez még lehet probléma...!"- vallotta be Csőre Gábor, aki a darabban egyszerre Joe és Josephine, vagyis az egyik női ruhába bújt férfi zenész.

pavletits_bela_csore_gabor.JPGSUGAR – Van aki forrón szereti- Pavletits Béla, Csőre Gábor (fotó: Zsigmond László)

A musicalirodalom sok szép és nagy szerepét volt szerencsém eljátszani, ám amikor először hallottam a SUGAR – Van aki forrón szereti castingjáról, felcsillant a szemem. Kevés szerep van zenés darabban "nem húszéves" színésznőnek „ – mondta a szerepével kapcsolatban Udvarias Anna, aki a darabban Sweeet Sue-t alakítja.  

Előzetes elképzelésem az volt, hogy jó hangulatú, hasznos és melós próbák várnak rám, és így is lett” - mondta Simon Boglárka, aki Virág szerepét formálja meg.

Az előadás februárban 27-én, márciusban 6-án, 13-án, 16-án és 22-én látható a budapesti Magyar Színházban.

Dongó / k2 Színház / helyszín: Trafó, Budapest / február 26., 21 óra

Az Amphitryon-történettől indult el az a közös munka Kárpáti Péter íróval, aminek az eredménye a román- magyar munkacímen keresztül végül a Dongó című előadáshoz vezetett. Benkó Bence és Fábián Péter rendezése az én elvesztésének jelenségét mutatja meg és vizsgálja a fociultrák egymás közötti, szervezett verekedésein keresztül. A rendezőpárost kérdeztük.

k2.jpgDongó (próbafotó) - Fotó: 1foto.hu

Hogyan jutottak el az Amphytriontól a fociultrák szervezett és szabályozott verekedéséig?

Simán. Az Ampthytrion használata egy hatalmas blöff volt a részünkről. Annyit tudtunk biztosan tavaly ilyenkor, hogy szeretnénk együtt dolgozni Kárpáti Péterrel, és kipróbálnánk a neve által fémjelzett improvizációs technikát. A kényelmes ötletelést kissé beárnyékolta a sötéten közelgő pályázati leadási határidők baljós fellege, ezért kénytelenek voltunk a konkrétumok jótékony leplét magunkra öltve úgy tenni, mintha pontosan tudnánk, hogy egy év múlva miről szeretnénk előadást készíteni. Ekkor dobta be Péter a közösbe az Amphytriont, mondván, hogy tele van izgalmas motívumokkal. Mivel nem volt jobb ötletünk, úgy határoztunk, hogy ebből indulunk ki, lesz ami lesz alapon. Telt-múlt az idő, mígnem eljött a Trafó évadnyitó rendezvénye, ahová minket is meghívtak, hogy egy, a darabbal kapcsolatos performansszal gazdagítsuk a műsort. Mondanunk sem kell, hogy egy nappal a rendezvény előtt, mikor Péterrel összeültünk kitalálni, hogy mit adjunk elő, még fogalmunk sem volt a darabról. Viszont az évadnyitó időpontja egybeesett a román-magyar EB-selejtező mérkőzéssel, és úgy éreztük, hogy ez a véletlen még segítségünkre lehet. A performanszunk abból állt, hogy a színészek egy láthatatlan kivetítőn nézték a román-magyar meccset a Trafóban. Tehát ez is egy blöff volt. Később rájöttünk, hogy a focit remekül össze lehetne kapcsolni az Amphytrion háborús motívumaival - így került szóba az ustawka is. Az improvizációk során rájöttünk, hogy az Amphytrion cselekménye nehezen dolgozható fel ezzel a technikával. Viszont az ustawka színházi szempontból is szagosnak, ízesnek bizonyult, ezért Amphytriontól tisztelettel búcsút vettünk, és beleástuk magunkat a fociultrák szubkultúrájába.

Mi a speciális Kárpáti Péter improvizációs módszerében?

Ahogy Péter mondaná, ezek életszimulációk, alternatív életek, amelyekkel dolgozik. Lényege, hogy a háttértörténetet, a szereplők előéletét is leimprovizáltatjuk a színészekkel, nem csak a későbbi drámai cselekményt dolgozzuk fel. Fontos kitétel, hogy a színészektől nem várjuk el, hogy produkálják magukat, szerepeljenek. Egyetlen "feladatuk", hogy éljék az improvizáció keretein belül kialakított életüket. Ezt aztán órákon át figyeljük, rögzítjük. Az improvizációk fordulatait nem ismerik, ezért előre elhelyezett dramaturgiai petárdáink úgy durrannak el, hogy a színészek nem tudnak előre rákészülni, így aztán sokkal több minden történik meg velük a valóságban.

És hogyan lesz belőle előadás? 

Az improvizációkról hangfelvétel készül, amelyekből Kárpáti Péter kiválogatja a dramaturgiailag használható részeket, és ezeket szervezi aztán jelenetekké. A kész jeleneteket pedig immár hagyományosnak nevezhető színházi próbák során igyekszünk színpadra alkalmazni. Mondjuk a Trafó pincéjében pont nincs színpad, de értitek, mire gondolunk. De tatami lesz. Úgyhogy tatamira igyekszünk alkalmazni.

Az elkészült előadásban (már amennyire ezt most lehet látni) mennyi aktuális improvizáció lesz? 

Reményeink szerint semennyi. De ez attól is függ, hogy a színészeknek lesz-e idejük megtanulni a szöveget időben. Mondjuk még rájöhetünk, hogy kell bele. Nem ma van a premier.

Bihari / Katona József Színház, Budapest / február 27., 19:15

Tar Sándor életéről és ügynökmúltjáról írt darabot Ménes Attila, aki az író személyes barátja volt. Máté Gábor állítja színpadra a fél-közelmúltról és a fél-közelmúltnak a jelenre gyakorolt hatásáról szóló darabot Mészáros Béla főszereplésével, akinek Kovács Lehel, Takátsy Péter, Pelsőczy Réka és Dér Zsolt a játszópartnerei. A rendezőt kérdeztük a készülő előadás kapcsán.

mate_olvaso.JPGBihari - Máté Gábor az olvasópróbán (fotó: Dömölky Dániel)

Miért épp ezt a darabot választotta?

Régóta terveztem a szocialista Magyarország besúgás történeteiről előadást készíteni. Sokszor futottam neki, de valami mindig történt, ami miatt visszakoznom kellett. Mióta Ménes Attila darabjáról tudok, tervezem a bemutatót – ennek most jött el az ideje (úgy látszik). Ilyenkor praktikus okok is közrejátszanak. Színészek egyeztetése, alkalmas szereplőgárda….stb.

Mik a próbafolyamat eddigi tanulságai?

Miután közel egy hetünk van a bemutatóig, ez az a szakasz, amikor lényegében az történik, hogy szeretnénk megérteni, mi is az, amit a színpadra tettünk eddig. Akar-e szólni valamiről, illetve arról szól-e, amiről szeretnénk? Eleve nagy kérdés, hogy semmiképp se érezze majd a néző, hogy dokumentum drámát lát, amiben azzal kell majd foglalkoznia, hogy tényleg úgy történtek-e a dolgok, ahogyan mi ábrázoljuk. Hiába valós szereplő a mű „hőse”, mégsem szeretnénk, hogy egy az egyben azt az embert lássa a néző, akiről a darab íródott. Hiszen akkor beleesünk a bulvár csapdájába. Kényes kérdés a magyarországi ügynök történet feldolgozása, hiszen az iratok legnagyobb részét megsemmisítették, teljes képet soha nem fogunk kapni, az igazság minden részlete már bizonyosan nem tárul fel előttünk. Így aztán ha ítélkezni próbálunk, az mindenképpen felületes lesz.

Az előadás februárban 28-án, márciusban 9-én, 10-én, 15-én, 19-én, 20-án, 23-án és 25-én is látható a Katona József Színházban, a Sufniban.

 

A bejegyzés trackback címe:

https://7ora7.hu/api/trackback/id/tr298398710

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása