Hozzátette: a színház valamennyi ága, irányzata, megjelenési formája fontos kormányzati szempontból.

Színházigazgatók, szakmai szervezetek vezetői, neves színművészek előtt az államtitkár szólt arról is, hogy a gazdasági válság ellenére a színházi rendszer finanszírozása nem került látványosan olyan rossz helyzetbe Magyarországon, mint Európa több országában. Felhívta a figyelmet ugyanakkor arra, hogy bár a teátrumok állami támogatása nem csökken, sőt, a szándék az, hogy lehetőség szerint emelkedjen, egyes intézmények a fenntartó önkormányzatok szűkös anyagi lehetőségei miatt kevesebb pénzből gazdálkodhatnak. Ezért fel kell készülni arra, hogy a jelenleginél nagyobb mértékben vonjanak be magántámogatókat, magánfenntartókat a színházi rendszerbe.

Dézsmálják a taót

L. Simon László elfogadhatatlannak nevezte azt, hogy egyes vállalkozások visszaélnek a társasági adókedvezmény nyújtotta lehetőségekkel, és megcsapolják azokat az összegeket, amelyekről az állam azért mond le, hogy e források a cégektől közvetlenül a színházakhoz kerülhessenek. "Ez ellen, ha kell, a jogszabály megváltoztatásával is fel fogunk lépni, mert nem engedhető meg, hogy ezeket a pénzeket kalandorok elvigyék az államtól és a művészettől" – mondta.

Változások a kitüntetési rendszerben

Az államtitkár kitért arra, hogy ősszel változás várható a művészeti kitüntetések rendszerében, hogy több, a Kossuth-díj alatti elismerés értéke, presztízse nagyobb legyen. Az előadó-művészet öt, bruttó 200 ezer forint pénzjutalommal járó díj tekintetében érintett a várhatóan szeptember végén megjelenő rendeletben.

A tervek szerint Jászai Mari-díjat évente tizenhárom helyett heten, Harangozó Gyula-díjat hét helyett ketten kapnának, Nádasdy Kálmán-díjat kettő helyett egy művész vehetne át. A Blattner Géza- és a Hortobágyi Károly-díjat kétévente egy művésznek ítélnék oda. A kitüntetettek száma csökken, a díjjal járó pénz azonban nő: a Jászai- és a Harangozó-díjasok 1,395 millió forintot, a Nádasdy-díjasok 930 ezret, a Blattner- és Hortobágyi-díjasok 697,5 ezret kapnának.

Anyagi lehetőségek kontra művészeti szabadság

L. Simon László a művészeti szabadságról szólva annak a véleményének adott hangot, hogy az alaptörvényben rögzített jog, e területen nincs keresnivalója az államnak és a politikának. Arra kérte a fenntartók képviselőit, ne akarjanak beleszólni, hogy a teátrumok milyen darabokat, milyen szereposztásban tűznek műsorra. A színházak vezetőinek figyelmét ugyanakkor arra hívta fel, hogy a fenntartók szóvá tehetik, ha az intézmények több bemutatót vállalnak, mint amennyit a színház anyagi lehetőségei megengednek.

Az államtitkár elmondta: készült egy kimutatás a hazai színházak vezetőinek fizetéséről, a teátrumok prémiumrendszeréről, fenntartásáról, amelyet összehasonlítottak több ország hasonló adataival. "Amit eddig látunk az azt jelzi, hogy a társadalom átlagfizetéséhez képest igen jól keresnek a színházi vezetőink" - mutatott rá. Mint hozzáfűzte, a rendelkezésre álló pénzügyi mutatók a rendszer átgondolására ösztönöznek, amely nem azt jelenti, hogy pénzt akarnak elvenni tőlük, csak azt, hogy a jelenlegi helyzetben mindenkinek felelősen, a korábbinál szigorúbban kell gazdálkodnia.

L. Simon László sajnálatosnak nevezte a szolidaritás hiányát a színházi szférában. Úgy vélte: nem szerencsés aláírást gyűjteni egy darab bemutatása ellen színházi dolgozóknak, és ugyanezért a kormányhoz fordulni a művészet szabadságát hangoztató kritikusoknak. Döntse el a közönség, hogy meg akarja-e nézni az előadást, vagy sem.

p{color:white; font-size:11px; background:#993333; padding: 5px 10px}. Csurka István A hatodik koporsó című drámája bornírt és kegyeletsértő, generációkat gúnyol és csúfol ki, azt feltételezi, hogy a vészkorszakról az áldozatok, vagyis a zsidók maguk tehetnek, ezért ellenállást kell tanúsítani a bemutatása ellen - mondta a Népszavának Fischer Ádám karmester, aki nemzetközi aláírásgyűjtést kezdeményez ősszel a darab Új Színház-i színrevitele ellen.

Finom munka

L. Simon László beszédében szólt a közművelődés, a kulturális és művészeti szféra előtt álló kihívásokról is. Megítélése szerint kiemelten fontos feladat, hogy az általa Facebook-generációnak nevezett nemzedéket a virtuális közösségi terekből sikerüljön behozni a valós közösségi terekbe. Úgy vélte: ebben a színháznak óriási szerepe lehet. "Mindannyian érdekeltek vagyunk abban, hogy a következő években, évtizedekben is legyen értő közönsége az irodalomnak a múzeumoknak, a teátrumoknak. Ezt a hihetetlen nagy feladatot csak átgondoltan, az oktatással együtt stratégiát alkotva, finom munkával lehet megoldani" - hangsúlyozta.

Páva Zsolt, Pécs fideszes polgármestere, aki Rázga Miklóssal, a Pécsi Nemzeti Színház igazgatójával együtt megnyitotta az idei pécsi színházi évadot, örömének adott hangot, hogy a közelmúltban nemzeti előadó-művészeti szervezet státuszt kapott pécsi színház elmúlt évada kiemelkedő sikert hozott: a teátrum látogatóinak száma és jegybevételei egyaránt nőttek.