"A mi előadásunkban nagyobb hangsúlyt kap a kisvárosi közösség, amely engedelmes médiumává válik a hipnotizőrnek. A Kolibri Színház szinte teljes társulatával, a valódi nézőkkel elvegyülve kíséreljük meg létrehozni ennek a végzetes történetbéli estének az atmoszféráját, megpróbálván belesűríteni mindazon tapasztalatokat, amelyeket hosszú expozíciójában az eredeti novella feltár. Abban bízom, hogy az olyan témák, mint az idegengyűlölet, a munkanélküliség, a rasszizmus, a tekintélyelvűség, a babonás hit vagy a provincializmus a fiatal közönség számára is jól felismerhetővé válnak. Ismerős lehet a társadalmi atmoszféra, amely gazdasági válság idején szokott megjelenni, tele indulatokkal, frusztráltsággal, kirekesztéssel, háborús metaforákkal. A vezér és az öldöklés iránti vággyal. Thomas Mann története feltűnően nagy gondot fordít ennek az atmoszférának a megrajzolására" – írja Bagossy László, az előadás rendezője.
► Másképp készül-e egy valószínűsíthetően középiskolás nézők számára készülő előadás, mint a felnőtteknek készülő?
*Bagossy László:* A pedagógiai szempontok nálam akkor sem előzhetik meg a színházi szempontokat, ha gyerekközönségnek dolgozom. Azt, hogy ilyenkor gyerekekkel beszélgetek, olyan természetességgel veszem figyelembe, mintha az utcán találkoznánk. Ha valódi párbeszédet szeretnénk folytatni a gyerekekkel, akkor nincs helye az atyáskodásnak vagy a selypegésnek.
► Irodalmi adaptációknál sokszor kérdés, mennyiben tükrözi majd az előadás nyelvezete, vagy egyáltalán a szövege az eredeti kisregényét, az ismert fordításokét?
*Bagossy László:* Az előadás szövege nagyrészt a színpadon íródott, improvizációk során jött létre, de felidézi Sárközi György fordításának néhány jellegzetes mondatát, fordulatát, éppen azért, hogy a nézőink ráismerjenek az eredeti műre, amely az iskolában kötelező olvasmány. Ugyanakkor Thomas Mann a történetben csak utalásszerűen tárgyal bizonyos részleteket, és így inspiráló szabadságot biztosít a számunkra, hogy ezeket a részleteket erőteljesebben kidolgozzuk.
► A hipnózis egy metafora?
*Bagossy László:* Az irodalmi elemzések rendszerint annak tekintik, nem minden alap nélkül, és nekem sincs ellenemre, hogy így gondoljak rá. De azt szeretném, ha a közönségünk, amíg bennünket figyel, megfeledkezne a tankönyvek fordulatairól, és átadná magát a színház érzékiségének és gazdagságának.
A Kolibri programjai
Az új bemutatók és műsoron tartott előadások mellett természetesen idén is folytatódnak a színházpedagógiai programok, az előadásokat feldolgozó foglalkozások, melyeknek célja, hogy nézőink az előadások után együtt beszélgetve, játszva dolgozzák fel a színházi élményt. A dráma és a színház eszközeit kínálja a színház véleményük, problémáik megfogalmazásához, remélve, hogy a játék valódi közösségi élménnyé teszi a színházlátogatást. A foglalkozásokon előzetes egyeztetés alapján vehetnek részt a csoportok, osztályok.
Továbbra is elérhető a Kolibri színházolvasó program is. Hogyan válik egy irodalmi mű színházi előadássá? Milyen alkotók vesznek részt abban a közös játékban, amit színháznak nevezünk? Minek van jelentése egy előadásban? Milyen titkokat rejt a színház világa? Ezekről a kérdésekről beszélgetnek a kisiskolásokkal a színházolvasó foglalkozásokon.
Az iskolákkal való folyamatos közös munka minden évadban egy baráti találkozóval kezdődik, ahova szeretettel várják a tanítókat, tanárokat. Ennek időpontja október 10. szerda délután 15 óra. Az összejövetel első órájában az érdeklődő pedagógusok megtekinthetik a legújabb bemutató előadást, a Márió és a varázslót is.
Az Kolibri Fesztivál kiemelt eseményeként Kemény Henrikre emlékezett a Kolibri Színház társulata. Filmfelvételek, interjúrészletek szórakoztatták a Jókai térre ellátogatott családokat, bemutatták a Kemény Henrik életéről szóló Életem a bábjáték című könyvet, és felavatták a csodálatos művész emléktábláját, ifj. Palkó József alkotását a Kolibri Színház homlokzatán.
>>> Márió és a varázsló - színlap, szereposztás, időpontok >>> A Kolibri Színház műsora a 7óra7-en